Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 7-8. szám - ***: Borászok a Duna borrégióból (Interjú Font Gáborral, Frittmann Jánossal, Galántai Norberttel, Lantos Szabolccsal, Szentpéteri Attilával, Dabasi Gáborral, Hetényi Józseffel, Kökény Benővel, ifj. Kökény Benővel, Gálné Dignisz Évával, ifj. Gál Csabával, Gonda Jánossal, Koch Csabával, Koch Pálmával és Kovács Róberttel - az interjúkat készítette Bárdos Ferenc és Kriskó János)

173

nem érik el a 10 százalékot sem. Kimondottan választékbővítési céllal tartjuk, a cég már elbírja ezt.

Az új fajták közül a generosa egy csoda. Nem könnyű műfaj az Irsai sem, a cserszegi fűszeres sem, az illatosságuk és a kesernyés ízek miatt. Tavaly a polcról levett borok tesztjén óriási előnnyel a mi Irsaink nyert. – Mekkora a terület, amin gazdálkodnak?

– Integrálunk is termelőktől. Például az Irsai nem ad jó szőlőt minden területen, de pontosan tudjuk ma már, hogy honnan érdemes felvásárolnunk. A rozéhoz is integrálunk, de van olyan fajtánk, az ezerjó, amelyhez csak saját termesztésű szőlőt használunk. Ugyanígy a sauvignon is, vagy a cserszegi is, ami palackba kerül. A saját területünk 60 hektár, és még legalább ennyiről integrálunk. – Mit jelent ez palackra vetítve?

– Évenként 900

ezer-1 millió palackot hozunk forgalomba. A járvány előtt akár 1,3-1,4 millió palackra is lett volna piacunk, de akkor nem volt hozzá borunk, nem voltunk kellően felszerelve. Nemcsak pince és szőlő kell hozzá, hanem megfelelő számú borász is, aki kóstolja a borokat. Most már itt vannak a fiúk. Kontrollálni kell már a szőlőt is, a mustokat is, az elkészült, majd a palackozásra szánt tételeket is – ehhez elegendő ember kell. Most is azt mondom, hogy az egyik legnagyobb lehetőség a mi borvidékünkben rejlik. – Külföldre hova szállítanak?

– Ott vagyunk többfelé. Kint inkább a HORECA

(Hotels – Restaurants – Caffes) szektorban vagyunk jelen, de ott vannak a boraink Angliában, Hollandiában, Svájcban, Németországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Japánban is. 10-15 évvel ezelőtt nagyon mások voltak a pozícióink. A gasztronómiában csak prémiumborokkal lehet jelen lenni. Sajnos nem vagyunk akkorák, hogy Nyugaton vagy a lengyeleknél nagyáruházakat célozzunk meg. Számunkra nagyon fontos, hogy ott legyünk a világ említett pontjain, és természetesen bővíteni is szeretnénk ezeket a piacokat, de nem vagyunk elég nagyok, és ez korlátot szab a terjeszkedésnek. Ugyanakkor ki merem mondani, hogy fehérborokban, rozéban Magyarország a világ legszűkebb elitjébe tartozik. Ez nehezen vitatható, de az elismertségben még közel sem vagyunk a minket megillető helyen. – Mit iszik a saját borain kívül, milyen borstílusokat kedvel?

– Nagy borivó vagyok, és sokféle bort megkóstolok. Nem tudok mindig inni, amikor szeretnék, de most, a Covid idején hetente akár 3-4 este is iszom bort. Desszertbort például csak nagyon ritkán. Nagyon szeretem a pezsgőt, ezért is született meg a saját pezsgőnk.

– Mit használnak alapbornak a saját pezsgőjükhöz?

– Egyértelműen az ezerjó való pezsgőnek. Most küldték meg éppen Brüsszelből az érmet a tavaly év végi világversenyről. Aranyérmes lett a pezsgőnk, amire nagyon büszke vagyok. – Mi adott önnek ösztönzést, hogy elinduljon a boraival nemzetközi versenyeken?

– Ahogyan a hazai versenyekre, a nemzetközi versenyekre sem nevezek be minden bort, nem tartozunk a szőnyegbombázást végrehajtó borászatok közé. Gondosan megválogatjuk, hogy melyik versenyen melyik borainkat indítjuk. Ma már a fiam, Tamás intézi a versenyeket. Amikor először elindultunk, egyből nyertek a boraink itthon is, külföldön is. Legelőször rozéval nyertünk Szegeden.