Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - ***: Borászok a Duna borrégióból (Interjú Font Gáborral, Frittmann Jánossal, Galántai Norberttel, Lantos Szabolccsal, Szentpéteri Attilával, Dabasi Gáborral, Hetényi Józseffel, Kökény Benővel, ifj. Kökény Benővel, Gálné Dignisz Évával, ifj. Gál Csabával, Gonda Jánossal, Koch Csabával, Koch Pálmával és Kovács Róberttel - az interjúkat készítette Bárdos Ferenc és Kriskó János)
166 – Kadarkájuk nincs? – Nincs. Nem vitatom az erényeit, de nem tolonganak érte az emberek. Rendkívüli módon évjáratfüggő. Remélem, nem bántok meg senkit, de igazán jó kadarkát én Szekszárdról szoktam beszerezni. – Hírlik, hogy nem könnyű hozzáértő munkaerőhöz jutni még itt sem, ahol mindenki ért a szőlőhöz. – Egy Zala megyei ismerősöm panaszolta, hogy a napszám felment náluk 6000 forint ra. Ehhez képest nálunk már meghaladja a 10 000 Ft-ot, mégsem kapni embert. Zalában feltehetően nem túl nagy a kínálat, míg nálunk sok az egyéb munkalehetőség, például a műanyagiparban, ami rengeteg kézi munkaerőt elszív. – Mindenre képes megoldást nyújtani a gépesítés? – Félreértettük egymást. A helyi munkaerőre kérdezett rá, és helyit már tényleg nagyon régen nem láttunk a szőlőben. Erdélyből viszont rendszerint jönnek ide munkások. – Feltehetően kevés szőlőben szerzett munkatapasztalattal. – Többen vannak, akik már fiatal felnőtt koruk óta, visszatérően nálunk dolgoznak. Vannak olyanok is, akik csak idényjelleggel, a nagy tömegű kézi munkát igénylő feladatokra jönnek. Próbáltunk sokat egyszerűsíteni például a metszésen, hogy időre el tudjuk végezni a feladatot. A kötözést szintén komolyabb szakmai előképzettség nélkül is el tudják végezni, ha pedig kínálkozik valami bonyolultabb művelet, például egy fiatal szőlőben, ahol csapokat kell kiválasztani, akkor pedig próbáljuk, mint az iskolában a gyereket, úgy szétválasztani őket, hogy két hozzáértő ember közrefog egy olyan harmadikat, akinek folyamatos eligazításra van szüksége. Nem egyszerű, belátom. – Élnek-e a terméskorlátozás lehetőségével, legalább azoknál a tételeknél, ahol prémium minőséget akarnak? – Igen, mindenképpen. Az ezerjónál két-háromszor is átjárjuk az ültetvényt, többnyire én vagy a feleségem. Ezt nem engedjük ki a kezünkből, hiszen szakértelmet, nagyobb rálátást igényel. A többi szőlőfajtánál túl sok korlátozásra sajnos nincs szükség, mert az időjárás már annyira szélsőséges, hogy önmagában is korlátoz. – Különféle kiszerelésű termékeket látok itt a polcokon, 2,5 decis kiszerelésű, fémdobozos frizzantét, Secco névvel. Készítenek gyöngyözőbort vagy pezsgőt is? – Szén-dioxid hozzáadásával dúsított gyöngyöző bor a hivatalos neve a terméknek. 2017-ben kezdtük el a próbagyártást. A borászatban folyamatosan újítani kell, a régi, tradicionális, fahordós eljárásoktól ma már el kell vonatkoztatni. Így került korábban a borospalackokba a parafadugó helyett a szintetikus monacor, a szilikondugó, aztán a csavarzár, aztán szépen lassan nálunk is teret nyert a bag in boxos kiszerelés. Kezdetben ettől is idegenkedett a szakma egy része, de nekem nem a szakmának kell megfelelni, hanem a vevőnek. A vevő számára pedig az a jó bor, amit jóízűen megiszik. Nekem meg az a jó kiszerelés, amit hajlandóak megvásárolni. Nem vitatom, hogy a szakma önmaga számára olykor gyárt különleges, borsos árú termékeket is, de én olyan bort akarok előállítani, hosszú távon is, amit a vevőkörünk igényel. – El tudja-e adni a boraikat a valódi értékükön? – Nem kell áron alul kínálni a termékeinket. Ha megnézi az üzletek polcait, nem a mi borvidékünk adja a legolcsóbb borokat. Mi a kezdetektől arra törekedtünk, hogy folyama-
