Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Bártol Réka: Klímaváltozás és környezeti nevelés a Kiskunsági Nemzeti Park erdei iskoláiban
229 közelről, sőt, ha sikerül áttenni a nagyítódobozba anélkül, hogy megszökne, még érdekesebb részleteket figyelhetnek meg. Ilyenkor sokszor elhangzik a „Milyen szép!” felkiáltás. A rovarok különböző szájszerveivel úgy ismerkednek meg a gyerekek, hogy azokat különböző háztartási eszközökhöz hasonlítjuk. A mimikri jelensége az egész élővilágban elterjedt, de a rovarok különösen nagy művészek a környezet imitálásában. A diákok csoportokra osztva gyurmából készítenek rejtőzködő színű, mintázatú lényeket, amiket az udvar egy körülhatárolt részében leraknak, és a csoportok egymás gyurmarovarjait keresgetik. A beolvadó mintázat és forma időnként annyira sikeres, hogy van, amikor hetek, hónapok múlva fedezek fel egy-egy bokron faágat formázó, kissé már megkeményedett gyurmalényt. Nem maradhat ki a vízi rovarok kihalászása sem a holtágból, és mindig csodálkozást vált ki, hogy az az állóvíz, amiben elképzeléseik szerint csak halak, esetleg növények élnek, mennyi apró jószágnak biztosít otthont. És akkor már csak egy ugrás a tápláléklánc. Mindez csak egy nagyon szűkszavú ízelítő erdei iskolánk kínálatából. Huszonöt különböző modulból és négy kézműves foglalkozásból választhatnak az ide érkező iskolák korosztálynak, érdeklődésnek, tananyaghoz kapcsolódásnak megfelelően. Gyakran osztálykirándulásra érkező osztályok is igénybe veszik szakmai programjainkat, mert a hangsúly soha nem a tanuláson, hanem az élményszerzésen van. Ha szükséges, egyedi igényeket is kielégítünk, rövidítünk, át- és összedolgozunk modulokat, és szívesen fogadunk fogyatékkal élő csoportokat is bármilyen korosztályból.
