Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Hoyk Edit – Kanalas Imre: Kecskemét klímaváltozási kihívásai és alkalmazkodási lehetőségei
148 Hoyk Edit – Kanalas Imre Kecskemét klímaváltozási kihívásai és alkalmazkodási lehetőségei Bevezetés A klímaváltozási jelentések (VAHAVA, IPCC stb.), valamint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Duna–Tisza közi Homokhátságra vonatkozó összefoglalója alapján kijelenthető, hogy Magyarországon belül Kecskemét és térsége a klímaváltozás és a szárazodás hatásainak az egyik leginkább kitett terület. A város időjárásának alakulásában már napjainkban is észlelhetünk módosulásokat a korábbi évtizedekhez képest, de a jövőben – várhatóan – jelent kező további klimatikus és környezeti változások komoly hatással lehetnek a térség, ezen belül is Kecskemét agrárgazdasági, vízgazdálkodási, termelésbiztonsági, energetikai, zöldfelület-gazdálkodási, humán-egészségügyi helyzetére, illetve ezeken keresztül a város hosszú távú üzemeltethetőségére , élhetőségére. Tanulmányunkban rövid nemzetközi és hazai kitekintés után bemutatjuk az éghajlatváltozás napjainkban tapasztalható városi megnyilvánulásait, valamint a település természet- és környezetvédelmi állapotát, keretet adva az alkalmazkodási lehetőségeknek. Végezetül felvázoljuk a város előtt álló feladatokat, illetve javaslatokat teszünk az adaptáció hatékony megvalósítása érdekében. Az éghajlatváltozással kapcsolatos globális kihívások A Föld klímájának változása önmagában természetes folyamat, ugyanakkor nem mindegy ennek léptéke. Míg a földtörténeti időszakokban több ezer, vagy több millió év kellett ahhoz, hogy az éghajlat számottevő mértékben változzon, napjainkra ez néhány évre, évtizedre rövidült. A lényeges különbség abban van, hogy amíg egy markáns, de viszonylag lassú változáshoz (pl. jégkorszak kialakulása) az ökoszisztéma, illetve az emberi civilizáció képes alkalmazkodni, a gyors változásokhoz nem (ld. biológiai sokféleség csökkenése), ami még abban az esetben is jelentős problémákat von maga után, ha a változás nem jelent gyökeres átalakulást. A földi éghajlat változásának felgyorsulása az elmúlt évtizedekben – döntő mértékben – a káros antropogén tevékenységekkel áll összefüggésben. Ennek hátterében az ipari forradalmak óta folyamatosan növekvő károsanyag-kibocsátás, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának drasztikus emelkedése
