Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Kajtár-Czinege Anikó: A klímaváltozás hatásai a gyümölcstermesztésre (A klímaváltozás mint komplex rendszer)
128 ezeket minél inkább megvédjük, oltalmazzuk. Vagyis egy „gazdasági” társulást hozzunk létre. Minél nagyobb fokú diverzitás jellemzi az ültetvényünket, annál stabilabb a rendszer, és annál gondosabban kell az esetleges vegyszeres beavatkozásoknál a kemikáliát megválasztani. De ha lehet, ne alkalmazzuk ezeket. Ma már számos olyan technológiai megoldás áll rendelkezésre, amely a természetes ellenségeket kíméli, és csak a károsítót pusztítja el. A klímaváltozás során ezek a finomra hangolt rendszerek is könnyen sérülhetnek az egyes időjárási elemek extrém módon történő változásával. Ahogy a klíma egyre szárazabbá válik, a gyümölcsösben élő egyéb fajoknak is egyre inkább alkalmazkodniuk kell ehhez a klímához, illetve a szűk tűréshatárú fajok lecserélődnek olyan fajokra, amelyek jobban alkalmazkodnak az extrém klímához. Ezt mesterségesen is alakíthatjuk, például szárazságtűrő fűmagkeverékek vetésével, olyan ragadozó atka- és polos kafajok betelepítésével, amelyek az adott klímához jobban alkalmazkodtak. A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL BÁCS-KISKUN MEGYÉRE A megyét kontinentális éghajlat, forró nyarak, időnkénti szélsőségesen hideg telek jellemzik. Az évi középhőmérséklet északon 10–10,5 °C, délen 10,5–11 °C között váltakozik, az évi közepes ingás 22,5–24,8 ° C. A klímaváltozással nemcsak melegszik éghajlatunk, hanem szélsőségesebbé is válik, ez az alföldi területekre, így Bács-Kiskun megyére is fokozottan igaz. A szélsőségek elsősorban a hőmérsékleti és a vízellátási jellemzőkben mutatkoznak meg. A tenyészidőszak hőmérsékleti átlaga 16–17 ° C, ami kevés csapadékkal párosul (web.axelero.hu). De még mielőtt ezt részletezném, nézzünk néhány statisztikai adatot a megyére vonatkozóan. A KSH (2019) adatai alapján Bács-Kiskun megye fontos gyümölcstermesztő területekkel rendelkező tájegység része. Termésmennyiségét tekintve az alma emelhető ki, közel 30 ezer tonna terméshozamával. Mégis , hazánk legnagyobb szilvaterméshozama Bács-Kiskun megyére jellemző. Ennek ellenére kajszitermő vidékként ismerjük. A második legnagyobb kajszitermésmennyiséget előállító vidék, Borsod-Abaúj-Zemplén megye után. De nemcsak a kajszi, hanem a meggy esetében is, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után szintén a második legjelentősebb termésmennyiséggel rendelkező megye (1. táblázat). 1. táblázat: Bács-Kiskun megye főbb gyümölcstermesztési adatai 1.alma 29 425 t 2.szilva 14 321 t 3.meggy 12 656 t 4.kajszi 4 864 t 5.őszibarack 3 872 t
