Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Kajtár-Czinege Anikó: A klímaváltozás hatásai a gyümölcstermesztésre (A klímaváltozás mint komplex rendszer)
121 AZ ÉVI CSAPADÉKMENNYISÉG CSÖKKENÉSE Hazánkban az éves csapadékmennyiség 500-750 mm, az elmúlt 110 évben 10%os csökkenés tapasztalható. Ez a talajok szárazodását eredményezi, továbbá hozzájárul a talajvízszint süllyedéséhez is. Így szárazságtűrőbb, alacsonyabb vízigényű, alacsonyabb páraigényű fajokat, fajtákat kell termesztenünk, illetve a szárazabb viszonyokhoz alkalmazkodott, megfelelő tulajdonságokkal rendelkező, mint például a kiterjedt, mélyre lehatoló gyökerekkel rendelkezőket, vagy az olyan szöveti felépítésű fajtákat, amelyek jobban gazdálkodnak a vízzel, jobb a vízfelvételük és vízgazdálkodásuk . HIRTELEN ÉRKEZETT, TÚLZOTT MÉRTÉKŰ ESŐ Ebben az esetben a nagyméretű és gyorsan érkező esőcseppek a talaj felszínét rombolják, mind a talaj szerkezetét, mind vízgazdálkodását. Így a hirtelen lehullott nagy mennyiségű eső nehezen szivárog a talajba, ami további talajtömörödést okoz. A gyümölcsöseink talajszerkezetét megfelelő és korszerű talajművelési technológiákkal tudjuk ismét termékennyé tenni, például sűrített levegős talajlevegőztetéssel, -szellőztetéssel. TÚLZOTT MÉRTÉKŰ CSAPADÉK Az aszály ellentéte a belvíz, mely ugyanazon a területen is kialakul(hat); a tartós vízborítás esetén gyökérfulladás miatt elpusztulhatnak fáink. Ez ellen hatékony lehet a gyökérfulladásnak ellenálló alany, mely sokat segíthet a szélsőséges időjárás okozta károk enyhítésében. Tehát fajta-, alanymegválasztással, hatékony, víztakarékos öntözési technológiákkal és vízbefogadó, vízmegtartó és jó vízgazdálkodást elősegítő talajművelési technológiákkal mérsékelhető a hatása. A gyökérfulladás mellett talajromboló hatása is van, ami eróziót eredményez. Az erózió során a talaj szerkezete, fizikai tulajdonságai, víz- és levegőgazdálkodása megváltozik, illetve a talajt a víz elszállítja a területről. Elsősorban domb- és hegyvidéken fordul elő. Mind a gyökérfulladás, mind az erózió elkerülhető szakszerű talajműveléssel, talajtakarással (füvesített sorközökkel, sorok mulcsozásával), talajszellőztetéssel . TARTÓS, NAGY MENNYISÉGŰ CSAPADÉK SZÜRET ELŐTT Elsősorban a cseresznyénél okoz rendszeresen problémát a májusi-júniusi esőzés. Az érésben lévő , vagy már érett cseresznye gyümölcsére kerülő esőcsepp a gyümölcshéjon át felszívódik a gyümölcshúsba. Ennek hatására duzzadni kezd a hús, ellenben a héj rugalmassága korlátozott, ennek megfelelően előbb-utóbb a héj felreped. Az esős időben másodlagos kárként gombás betegségek is megfertőzik a felrepedt gyümölcsöt. Így az nem értékesíthető, ezáltal igen nagyfokú gazdasági kárt okoz. De nemcsak a cseresznyénél találkozhatunk minőségromlással, hanem említhetnénk a szamócát is. Ennek gyümölcse elvizesedik, ízetlen, aromáját vesztett, élvezhetetlen, gyorsan romló termék lesz. A szüret előtti esőzés az almát, körtét tárolásra alkalmatlanná teheti, vagy jelentősen csökkentheti az eltarthatóságot és értékesítési gondokat okoz. ESŐ HIÁNYA – ASZÁLY Az aszálykár mind a termésmennyiségben, mind a minőségben jelentős veszteséget okozhat. A gyökér kiszáradására leginkább a csonthéjasok érzékenyek.
