Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Kajtár-Czinege Anikó: A klímaváltozás hatásai a gyümölcstermesztésre (A klímaváltozás mint komplex rendszer)
116 A klímaváltozás során az időjárási elemek egyre szélsőségesebbé válnak, ez ellen kell védekeznie a gyümölcstermesztőknek, ami nem kis feladat elé állítja a gazdákat. Hiszen már a telepítés megkezdése előtt végig kell gondolni, hogy hogyan tudnak a leghatékonyabban védekezni az időjárási elemekkel szemben. A gyümölcstermesztők nem tudnak a gyümölcsállományukkal termesztőberendezések alá menekülni (kivétel a szamóca). Bölcs az a gyümölcstermesztő, aki úgy választja meg a leendő gyümölcsös területét, hogy a legkevesebb extrém hatás érje, bár ezt nem tudjuk mindig előre megjósolni. A területének időjárásához, éghajlatához mérten választja meg a megfelelő fajt és fajtákat, teszi ezt azért, hogy preventíven és a leghatékonyabban védekezzen az elemek károsító hatásaival szemben. Aki nemcsak a faj- és fajtaválasztással, de a technológiakialakítással, fagyvédelmi rendszerek alkalmazásával, jégvédő háló- és öntözőrendszerek alkalmazásával is felkészül a szélsőséges meteor ológiai tényezők hatásaira. HAZÁNK VÁRHATÓ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSA 2050-IG; AVAGY A HÁROM NAGY KIHÍVÁS Európában hazánk van leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak, ami a medencejellegből adódik. A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2017) szerint, mely az OMSZ jelentésére támaszkodik, három nagy kihívással kell megküzdenünk: az átlaghőmérséklet növekedése, a szárazodás és az időjárási szélsőségek gyakorisága. De a klímaváltozás nemcsak ebben mutatkozik meg, hanem a hazánkra jellemző négy évszak átalakulásában, eltolódásában, valamint a nedves és száraz periódusok megváltozásában is. Ezek mellett számolni kell az éghajlatváltozás hatá sára bekövetkező károsítók migrációjára (invazív kártevők, kórokozók és gyomok) is. ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET-NÖVEKEDÉS Hazánkban várhatóan nő az éves átlaghőmérséklet. É vszázadokon át 9-10 °C volt ez az érték a Kárpát-medencében, az utóbbi 10-15 évben ez már 1-2 °C-kal megemelkedett. 2050-re a nyáron mérhető hőmérséklet terén 1,4-2,6 °C-os, ősszel 1,6-2,0 °C-os változásra számíthatunk. Elsősorban a kontinentálisabb jellegű keleti és déli megyékben kell nagyobb hőmérséklet-növekedésre számítani. A minimum-hőmérsékletek is emelkednek, valamint kevesebb a hideg, fagyos napok száma, ami okozhatja a kártevők és kórokozók elszaporodását és egyre fokozódó károsítását. Ez nemcsak a meglévők mennyiségi felszaporodását jelenti, hanem eddig számunkra ismeretlen, „új” károsítókkal is számolnunk kell, amelyek dél ről, a Mediterráneumból, vagy nyugatról, esetleg a keleti, kontinentális területekről érkeznek. Legfőképpen a melegigényes fajok száma fog növekedni. SZÉLSŐSÉGES HŐMÉRSÉKLETI VÁLTOZÁSOK, KORA TAVASZI FAGYOK, ILLETVE NYÁRI NAGY MELEGEK A fagyos napok számának csökkenése várható 2021–2050 között. Előreláthatóan, az elmúlt évtizedekhez képest, 18-19 nappal csökken a fagyos napok száma, 96 napról 77-78 napra.
