Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - ***: Tanyán élő értelmiségiek (Kriskó János beszélget Balanyi Zoltánnal, Lakó Andrással és Bérces Dórával)
94 – Elvi kérdés volt, hogy ne legyen vízöblítéses WC a házban? – Igen. Részben a kiszolgáltatottság elkerülése miatt, amiről már beszéltem, de sokkal inkább amiatt, hogy nehezen fogadom el, hogy 20 liter ivóvízzel öblítjük le például a vizeletet. Amikor az emberiség nagy része szomjazik, egy jelentős része pedig ki van téve a szomjhalál veszélyének, számomra teljesen etikátlan a vízöblítéses WC használata. Plusz nem hiszek a nagy rendszerekben. Inkább a kis rendszerekben hiszek, mert sokkal rugalmasabbak. Belevécézem a vödörbe, van kint egy komposztálókeretem, abba ürítem, két év alatt lebomlik, olyan lesz az állaga, mint az erdei talajnak. És amikor fát ültetek, alárakom. Ezt a komposztot nem használom a kiskertemben, az ehető növények alá, de a gyümölcsfák vagy a haszonfák alá nyugodtan odateszem. – Mit alakítottál még át a házban? – A gázt is kiszereltettem, vele együtt a konvektorokat is. Nem is értettem: vályogházba konvektort? Rengeteg repedés van miattuk! – Fával tüzelsz, fával fűtöd a lakást. Szeretsz magad begyújtani? – Nagyon. Az volt az elképzelésem, hogy a tanya szélén hagyom felnőni a cserjéket, bokrokat, időnként levágom őket, ebből nagyon sok tüzelő van. Vannak a ház körül akácfáim, amiket szintén tüzelőnek hasznosítok. Építtettem a szobák fűtésére egy nagy tömegű kályhát, egy barátnőm első munkája volt, nagyon jól sikerült, tökéletesen működik. Nem cserépkályha, vályogból és samott-téglából készült. Nagyon büszke vagyok rá, mert csak helyi alapanyagokból készült. Az ajtaját a Vaterán vettem, használtan. Fillérekből megvolt. Ilyenkor igazából a munkadíj a legnagyobb tétel, de az ipari formatervezőnek tanult barátnőm igen jutányosan felépítette. – Tervezed, hogy a gázon és a vízen túl más rendszereket is átalakítasz a tanyában? – Rengeteg tervem van. Most azt próbálom elérni, hogy a ház belülről való ban lakásszerű legyen. Az ismerőseim, akik látták már, nem találták lelakottnak, de ahhoz képest, ahol a gyerekeim élnek, amikor nem nálam vannak, tényleg felújításra, átalakításra szorul. Például a konyhában még a mai napig lavórban mosogatok, hiszen nincs folyó víz, de a fürdőszobából már kihozattam a konyhába a vizet, ha az idén leburkoltatom a konyhát, akkor a vízellátása is megoldódik. Lesz egy csap, amin folyik a hideg-meleg víz! Még azt is tervezem, hogy egy ezermesterrel készíttetek egy kollektort régi lapradiátorokból, az szolgáltatja majd a meleg vizet nyaranként. Átalakíttatom a szennyvízkezelést is. A szennyvíz, ami gyakorlatilag szürkevíz, szappanos víz, mosogatóvíz, illetve a mosóvíz, egy ülepítőbe folyt eddig, amit még az előttem itt lakó tulajdonos alakított ki. Az ülepítőből a szennyvíz átfolyt egy második ülepítőbe, onnan pedig a régi kútba, amit én akkor is szörnyűnek találok, ha mindezt már nem terheli tovább a vízöblítéses WC. A WC-nek nálam nem keletkezik szennyvize a már említett alomszék használata miatt. Azt tervezem, hogy kialakítok egy aláfóliázott tavat, oda vezetem bele a szürkevizet, a régi kutat pedig kitisztíttatom, hogy újra használni lehessen. Mindezeken túl is millió tervem van még. Először is az épületeket kéne megnyugtató módon rendbe rakni.
