Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Novák László Ferenc: Zöldség és gyümölcs a Duna–Tisza közi Homok- hátság középső vidékén a XVII–XVIII. században
58 A gabona- és zöldségfélék mellett nélkülözhetetlen volt a város konyháján is az ecet . Étel ízesítésére, de tartósításra is használhatták. Ez utóbbira enged következtetni, hogy 1735-ben „Eczet ágyért adtam ,,36 1⁄2. Item Eczetet vettem „30.” dénárért – jegyezte fel a számadó bíró.103 Az ecet helyben is „készülhetett”. A kőrösi cívis lakosság szőlőtermesztéssel, borászattal is foglalkozott. A borból és annak tisztulása során keletkezett söprőből főzött égettbor mint élelmiszer, élvezeti termék is számottevő volt. A városi hatóság dézsmát szedett a bortermésből is, jelentős haszna származott belőle.104 A szőlőből préselt must erjedése borrá esetenként sikertelennek bizonyult, a must nem forrt ki szesszé, hanem megsavanyodott, ecet lett belőle. Tehát minden bizonnyal borecetet használtak a háztartásokban. A nagy mennyiségben összegyűjtött dézsmaborból is keletkezhetett ecet, amit értékesített is a városi tanács. Erre utal a számadása 1681-ből, amikor 5 forint és 64 dénár bevételt könyveltek el mint „Eczetbűl” jövedelem. A magisztrátus a lakosoktól is vásárolt tönkrement bort hasonló célból. Például 1796. január 30-án „N[emes] Thenke András Urnak 6 1⁄4 akó [kb. 3,5 hl] borért melly etzetté vált fizettem 18,,45” – jegyezte fel a számadást könyvelő bíró.105 A városi dokumentumok szerint rendszeresen vettek székfüvet (kamilla), amit gyógyszerként használtak, teának főzve. Előfordult, hogy csupán gyógynövényt említenek, mint például 1726 áprilisában, amikor „Herba teét”, 1727-ben is a „Kecskeméti Lőrincz Napi Vásárban [...] Herba theét s egyebeket 3” forintért vettek. Feltételezhető, hogy másfajta gyógynövény, nem kamilla lehetett a herbatea. A város konyhájára tehát gyógynövényeket is vásároltak, és teának főzve fogyasztották.106 Ilyen gyógynövény volt az örménygyökér is. A könyvelő bíró feljegyezte 1753-ban például, hogy „ 1 1⁄2 Véka Őrmény Győkeret vettem a’ Város számára” 50 dénárért. 107 Vidékünkön a gyümölcstermesztés már jelentős a XVII. században. Nagykőrösön is sorra léteztek szőlők a város körüli szőlőhegyeken, ahol a homokos talaj megfelelt a különböző gyümölcsfajtáknak is. A városi tanács – ismert okból – saját felhasználásra, vendéglátásra vásárolta helyi piacokon, de távolabbi helyekről is beszerezte az ide szállított gyümölcsöt. A gyümölcsfélék változatos fajtaösszetételt mutatnak: megtalálható a cseresznye, meggy, alma, birs, barack, körte, szilva, dió, gesztenye, mogyoró, de a szőlő, egres és diny nye is. Frissen és tartósítva, aszalványként fogyasztották. Rendre ajándékozta is a városi tanács törököknek és diszkrécióban a magyar uraknak egyaránt. A városi számadások bőséges adatokat szolgáltatnak rájuk vonatkozóan. Így például a vásárlások: 1630-ban „Gőztőniet az Praedikator Uramnak dn 10”, 1631-ben „Egj kosar aszszu [aszalt] kőrtwelt wőttűnk dn 24. Az Almas Giemecseket hogj felwittek az Szubasak’k”, 1632-ben „Wőttűnk Dinnyet dn 6. Diot ugyan akkor hoztunk ide be f 2 [...] Magyorott hoztunk ide be dn 6 [...] Wőttűnk aszu szilwat dn 65”, 1636-ban Czőrőzniet Nyoszolyáknak ki tisztí tására [fertőtlenítésére] Paprikát, és Dohányt” 80 krajcárért.” MNL PML NkV SzK 1796/97. 1796.. jún. 10. 103 MNL PML NkV SzK 1737/38. 1737. máj. 5. 104 Novák László Ferenc id. m. 2012–2013. 105 MNL PML NkV SzK 1681/82. 257. pag.; SzK 1795/96. 106 A teafőző edényről is említés történik: „A’ Theás Kandlik igazitásaért fizettem -,,15” dénárt. MNL PML NkV 1760/61. 1761. ápr. 15. 107 MNL PmL NkV SzK 1626/27.; SzK 1727/28. 1727. aug. 11.; SzK 1753/54. aug. 5. A kamillához hasonlóan az örménygyökeret a légzőszervi megbetegedések gyógyítására használták mint gyulladásgátló, köhögéscsillapító, köptetőszert (Wikipédia).
