Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Novák László Ferenc: Zöldség és gyümölcs a Duna–Tisza közi Homok- hátság középső vidékén a XVII–XVIII. században
53 Jóllehet, a magyarság már a honfoglalást megelőzően ismerte a borsót , későbbi termesz tésére azonban nincsenek adatok vidékünkön. A XVI. századi budai török vámnaplók viszont annak bőséges behozataláról tesznek bizonyságot.77 Helyet kaphatott a kőrösi kertekben, vethették, mit bizonyíthat egy 1698-ból ismeretes adat („Madarakat nyulakat ludat borsót vöttünk Tall 4. P. 46.”), azonban a kőrösi tanács általában ezt is rendre a helyi mellett és pesti, a szomszédos Kecskemét vásáraiból hozatta konyhájára. Például 1730 júniusában a kőrösi vásárban vett „Hüvelykes borsoért” fizettek 5 dénárt, az 1732 novemberi vá sárban Pesten „2 véka Borsot f. 2,,55”, 1742-ben – földesúrnak ajándék gyanánt – a Lőrinc-napi „Kecskeméti Vásárban a’ Méltoságos Gróff Keglevich Földes Urak számokra vettünk” 10 okka rizs mellett, „Harmadfél Véka Borsot” is. Egy Véka borsót f. 1,,75”, 1761-ben 1. V. Borsót vettek, Pesten a medárdusi vásárban, 1766. februárjában „Borsót Tiz Ittzet”, 1773-ban „3 Véka Borsót” 7 forintért.78 A hüvelyes növények között őshonosnak tekinthető lencse vidékünkön történő ter mesztéséről nincsenek adatok. Ennek oka abban rejlik, hogy a kötöttebb termékeny talajt kedveli, s ezért távolabbi helyekről került Kőrös városába. A kőrösi heti vásárokban, pesti vásárokban vásárolta a kőrösi tanács. Számos adat említhető rá vonatkozóan: 1656-ban „Ket Negyed Lenczet wettem Dabi [ma Dömsöd település része] Aszonytul Warasunk szűkse’ge’re 1 Talleron”, 1679-ben is a számadások között feljegyezte a könyvelő deák, hogy 1679-ben „Ket Negyed Lenczet vettűnk f 1 dn 80”, 1681-ben „Szelei [Tápiószele] Szűle Mihalynak attunk Lenczere f 1”, 1707-ben „Lencsere adtunk kürti [Tiszakürt] Szabo Ml’k polt 32. d 2.”, 1737-ben pedig „Két véka Lencsét vettem f. 2,,05 1⁄2, 1761-ben 1 vékát, 1773-ban a júniusi Medárd-napi vásárban Pesten többek között „2 Véka Lencsét és Árpa Kását” vettek. A város által alkalmazott fejős juhász természetbeni járandóságába is tartozott, mint 1780-ban például a liszt, kása, kenyér, borsó mellett 5 icce lencsét is kapott.79 A talán legfontosabb hüvelyes kerti növényre, a bab ra vonatkozóan nincsenek adatok a XVII. századból. Az Amerikából származó kultúrnövény nagy tápértékének tulajdoníthatóan vált kedvelt étellé a későbbi évszázadokban. Több fajtája válik ismeretessé. A kőrösi tanács például 1734-ben „Két Véka Rácz babért” fizetett 1 forint 70 dénárt.80 A növényi eredetű élelmiszerek között említhető meg a gomba , amelyet a réteken, erdőkben szedhették korábban is a hozzáértő emberek. Bár sok fajája ismeretes, kevés adat található rá vonatkozóan. A lakosság bizonyára szedte és fogyasztotta, a város konyhájára pedig ritkán kellhetett. A XVIII. században már említés történik róla. Például a városi tanács konyhájára 1709-ben szereztek be „Retket, répát”, de „Petreselmet és gombát” is. 1723-ban pedig „Teljet, gombat”.81 Erőssége, csípőssége miatt a tormát bizonyos ételekhez felhasználhatták, jobbára azon ban fűszerként, reszelt állapotban kerülhetett asztalra húsételek (pl. főtt húsok, sonka) mellé. Nagykőrösön is őshonos növénynek tekinthető. A mezőváros délnyugati részén „kecsi bojnuzu” kecskeszarvú borsó, 1573. július 7-én 1 denk „mürtek” nevű borsóféle került megvámolásra. Fekete Lajos – Káldy-Nagy Gyula i. m. 42–43., 195. 77 A vámnaplóban egy fajtája is ismeretessé válik: 1573. július 7-én „Kel-Kászim Belgrádi redzsber” 1 denk „mürtek” nevű borsóféle szállítmányát vámolták meg. Fekete Lajos – Káldy-Nagy Gyula i. m. 195. 78 MNL PML NkV SzK 1698/99. 63. pag.; SzK 1730/31, 1730. jún. 27.; SzK 1732/33. 1732. nov. 7., SzKSzK1742/43; SzK 1765/66; SzK 1773/74, 1773. jún. 8–9. 79 MNL PML NkV SzK 1675/57, 175.; SzK 1679/80, 211. pag.; SzK 1681/82, 211. pag.; SzK 1707/08; SzK 1737, 1737. okt. 8., SzK 17661/62, SzK 1781/82, SzK 1780/81. 80 MNL PML NkV SzK 1734/35. 1734. jún. 24. 81 MNL PML NkV SzK 1709/10, 214. pag.; SzK 1723/24, 54. pag.
