Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 5. szám - Jódal Rózsa: Szavak és eszmék szellemes tűzijátéka (Balázs Attila Magyarfauszt című regényéről)
99 Jódal Rózsa Szavak és eszmék szellemes tűzijátéka Balázs Attila Magyarfauszt című regényéről Balázs Attila könyvének címét feltehetően Slobodan Šnajder horvát drámaíró legismer tebb drámája, a Hrvatski Faust ihlette, amelynek – legalább címében – ezúttal megírta a magyar változatát. Tréfára mindig kihegyezett habitusával/tollával könnyen megtehette, hisz a magyar hírességek között bizony akadt olyan – szinte felkínálkozó alany –, aki nagyon is alkalmasnak bizonyult ilyesfajta megformálásra. A Magyarfauszt című regény – én már csak így nevezem, mert minden érdekes formai bravúrja ellenére mégiscsak az – igazi huszárvágás. Hogy a formánál kezdjük: a szöveg első változata egy regényes drámai szöveg volt, a második változat viszont hangjáték lett, amely az Ex Symposion ban meg is jelent. Erre figyelt fel a szintén vajdasági származású, azóta sajnos túl korán és váratlanul elhunyt Tóth Loon, s 2016-ban Veszprémban, a Petőfi Színház Latinovits–Bujtor Játékszínében színpadi változatát – a szerző hathatós közreműködésével – VoltEmber címmel meg is rendezte, méghozzá kísérletező, vetítésekkel spékelt multimediális változatban. A címváltoztatásra azért volt szükség, mert a világ akkor ünnepelte Tesla születésének 160. évfordulóját , s ennek jegyében a három kulcs szereplő közül ezúttal Nikola Teslát tették meg főszereplővé. A négyrészes hangjátékból egy 73 perces, tudományról és vallásról vitatkozó társalgási, filozófiai krimi lett. Ezek az „előjátékok” több szempontból is érdekesek és fontosak. Balázs Attila maga is több műfajú író, aki nemcsak regényt, novellát és olykor-olykor verset is ír, hanem mert ismert és többszörösen díjazott hangjátékszerző, sőt drámaíró és filmforgatókönyv-író is. Másrészt – s ez számunkra ezúttal a jelentősebb – ezeket a már párbeszédekbe rendezett részeket nagy sikerrel helyezi el, s fejleszti tovább és teljesíti ki új regénye megfelelő fejezeteiben, ezzel új dimenzióval és színekkel gazdagítva az eddig leginkább különös történetszövésű, egyéni hangú leírásaival brillírozó alkotásait. Általuk válik ez a mű Balázs Attila „legbeszédesebb”, mély tartalma/mondanivalója, sokrészű utalásrendszere ellenére a párbeszédek könnyed, vidám pezsgésű riposztjaival bravúrosan élő regényévé. A Magyarfauszt három jelentős tudósnak állít eml éket: a XV. században élt Johann Georg Faustnak, a német reneszánsz hírhedt asztrológusának, okkultistájának és alkimistá jának. A XVIII. század ban élt dr. Hatvani Istvánnak, kora legnagyobb magyar tudós ának , a „magyar Nikola Teslának”, aki teológiai és orvosi oklevelet szerezve, előbb Leidenben volt egyetemi tanár, majd, Debrecenben telepedve le, 1749-től negyven éven át mértant, bölcsészettant, és – Magyarországon először – vegytant tanított a debreceni református kollégiumban. Valamint a XX. századi, immár világhírű szerb Nikola Teslának, a váltóáram atyjának, a rádiózás úttörőjének, akiben már „felsejlett az okostelefon lehetősége is”, s akiről rendező-rajongója, Tóth Loon egy interjúban azt nyilatkozta, hogy: „Szerintem a legnagyobb valaha élt tudós, Einstein és Stephen Hawking elbújhat mellette. Mindaz a technikai
