Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 12. szám - Kollár Zsuzsanna: A Szendrey-hagyaték kincsei (Gyimesi Emese: Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában)
126 Gimnáziumban (127.), Szendrey Júlia névnapján a Horvát gyerekektől értesülve az ünnep ről, egy pár fiatal társával este a család ablaka alatt szerenádozott az írónőnek. Attila Tarka Művekbeli magyarázata figyelemre méltó: „Ő ugyanis bálványozta a mamát, Petőfi miatt, kit pláne imádott.” (174.) S ami még figyelemre méltóbb, hogy ezen esemény leírását A tengerész című vers követi, amelyet szintén Attila szerzett, és amely szóhasználatát illetően hasonlít Petőfi Föltámadott a tenger című verséhez. Noha ilyesfajta asszociációkra a szerző tudatosan nem vállalkozott, mert nem kívánta a kötet anyagát Petőfi Sándor kultikus emlékezete felől vizsgálni, mégis érezteti , hogy az előző házasság ténye és a költő alakja természetes módon, kiegyensúlyozottan volt része a mozaikcsaládon belüli kommunikációnak. Gyimesi Pest-Buda imázsának és a nagyvárosi kultúra fő jellemzőinek feltérképezésekor arra is rámutat, hogy a családban az apa milyen szokatlanul nagy súllyal vette ki részét a nevelésből, a Horvát gyerekek levelezéséről szóló tanulmányfejezetekben ezeket a társadalmi változásokat a nagyvárosi élet újdonságainak megjelenésével párhuzamosan látjuk. Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyerekek nagyvárosok lakóiként nemcsak az elit kultúrához, hanem sokszínű látványosságokhoz is hozzáfértek. Így a kötet elemzi a múzeumi, színházi események, kávéházi látogatások mellett megjelenő cirkuszlátogatásokat, tűzijátékot, de beszámolnak az utcaképről, a díszkivilágításról, az ünnepnapok ízeiről is. Míg a tavaszi-nyári időszakban főleg a városi térhasználatról, parkokról és kertekről informálnak a levelek, addig a karácsony és a családi ünnepek idején kelt levelek javarészt a tárgyi ajándékokról számolnak be. A szerző szerint a társadalmi státust kifejezi az a tárgyi világ, amely a gyerekeket körülvette, és amely levelezéseikben gyakran visszatér. Gyimesi külön kiemelve foglalkozik az ajándékozás értékközvetítő szerepével, és az aján déktípusokkal – utánajárva a speciálisabb pirotechnikai eszközök játéktörténeti hátterének is. Végül pedig érdemes szót ejtenünk a gyerekek által írt versekről, amelyek maguk is ajándékok voltak, elsősorban névnapra, születésnapra íródott művek. E versek az alkalmi költészethez kapcsolódnak, és jelentős hatást tett rájuk Ne ÿ Ferenc A gyermeki kegyelet tol mácsa című kötete, amely egyfajta sorvezető volt akkoriban a gyerekek számára. A várostörténet és a családtörténet metszéspontján keresgélő, hétköznapi életmódot vizsgáló szerző sokirányú elemzése a családon túl a tágabb rokoni, baráti kapcsolatait, tehát a kapcsolatrendszerét is tekintetbe veszi. Végül egy keveset olvashatunk a családtagok későbbi, részben tragikus sorsáról, mely ad egyfajta szomorú lezárást a kötetnek. Ám mire az olvasó idáig eljut, a források megadott szempontok szerinti áttanulmányozása révén a kultusztárgyakon túl már társadalmi folyamatokat is képes kiolvasni. Gyimesi Emese immár több mint egy évtizede kutatja Szendrey Júlia hagyatékát. Munkásságának nagy szerepe van abban, hogy a Szendreyről már életében kialakult beszédmód megváltozzon, és a família hagyatéka a Petőfi-kultusztól függetlenül kerülhessen az érdeklődés középpontjába. A szerző ebbéli munkájának egyik megkerül hetetlen állomása a most megjelent kötet.
