Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 11. szám - Kriskó János: Varga Zoltán monográfiája a kecskeméti animációs filmről
115 egyik legnagyobb műhelyére, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti leányvállalataként megalakult, majd a rendszerváltást követően különleges tulajdonosi szerkezetben fennmaradt és kiteljesedett, önálló gazdasági társasággá alakult jogutódra, a Kecskemétfilm Kft.-re fókuszálva írhatta meg újabb monográfiáját. A terjedelmében és tartalmában is impozáns munkára a szerző mindössze egy bő évet fordíthatott a szoros határidők miatt. Könyvének közelítése éppúgy kettős szempontú, mint a korábbi, animációs tárgyú monográfiáé: egyrészt megírta a lassan fél évszázados műhely intézménytörténetét, benne a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál történetével, másrészt eddig nem látott terjedelemben és részletességgel szinte az összes, Kecskeméten készült animációs sorozat és egyedi film elemzését is elvégezte. Az intézménytörténeti fejezetben aprólékosan kitér a vezetőválasztás folyamatára, az alapító tagokra, a felkészülés-felkészítés Mikulás által végiggondolt, igényes, szabadegyetem-szintű egyediségére. Számba veszi a sokszor a határokon kívül megtalált, később csatlakozó alkotókat, kendőzetlenül beszél a működtetés nehézségeiről, az indulást követően hamar felbukkanó, a vállalkozás egészét veszélyeztető buktatókról is. És nem hallgatja el a leányvállalati létből, a vidéki telephelyi státusból fakadó folyamatos feszültségeket sem, amelyeket a vezetésnek érdemben menedzselnie kellett a talpon maradáshoz. Ebben a terjedelmileg jóval rövidebb fejezetben ismerteti a szerző a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál történetét, fejlődésének egyes állomásait, valamint a hazai és a nemzetközi animációs életben betöltött szerepét, széles körben jegyzett nemzetközi fesztivállá válásának stációit. Varga Zoltán nyomon követi azt is, hogy a ma már Kecskemétfilm néven működő egykori rajzfilmstúdió hogyan vitte tovább a Pannónia Filmstúdió örökségét, és ezzel együtt hogyan vált kulturális tekintetben is önállóvá. Pontos képet rajzol arról, hogy a kecskeméti stúdió miképp teremtette és találta meg a saját útját, milyen specifikumok révén vált komoly nemzetközi respektust is felmutatni képes intézménnyé, a hazai animációsfilm-gyártás mára legfajsúlyosabb fellegvárává. A kecskeméti animációs film című könyv megjelenéséig hiányzott egy teljességre törekvő és minden lehetséges szempontot figyelembe vevő, rendszerező munka, amely az első, közel fél évszázad intézménytörténeti eseményeit, annak szereplőit, valamint a stúdióban készült alkotások döntő többségét is naprakész formában rögzítette volna. A valódi feltáró munkát végző szerző nem pusztán annotált filmográfiát készített, nemcsak összegyűjtötte és publikálta az itt készült sorozat- és egyedi filmeket, szerzői alkotásokat, de önálló rendszert alkotva kategorizálta, elemezte, és a maga szempontrendszere szerint minősítette is azokat. Varga Zoltán könyvében az ornamentális animációt nevezi meg a kecskeméti stúdióban készült sorozatfilmek egyik legmarkánsabb jellegzetességeként. A meghatározást a szerző már korábbi, hivatkozott munkájában is használta, Jankovics Marcell esszéje és az európai művészfilmről szóló Kovács András Bálint-könyv alapján. Varga Zoltán a kecskeméti műhely filmtermésének formatörténeti és esztétikai besorolásakor és elemzésekor a legobjektívebb látásmódot garantáló szempontot, a kronológiát választotta könyve rendező elveként. Már a magyar animációs film 100 évét bemutató, korábbi könyvében is alkalmazta azt a fogalmi apparátust és kategóriarendszert, amelyet részben a nemzetközi szakirodalomból vett át, részben maga konstruált a hazai animáció változatos formáinak bemutatására. A kecskeméti stúdióban készült munkák számbavételekor viszont nem volt szüksége az ott kialakított és alkalmazott csoportosításra, hiszen a kecskeméti filmtermés elsöprő része rajzfilmekből áll. A könyv a Kecskeméten készült művek bemutatását és elemzését a sorozatokkal kezdi, azzal az indoklással, hogy az első sorozatok, mint a Vízipók-csodapók és a Magyar népmesék legelső szériája egyaránt megelőzte időben az első Kecskeméten készült egyedi, szerzői film megszületését.
