Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 11. szám - Clemens J. Setz: A Jézuska (fordította: Tatár Sándor)
7 Dr. Korleuthnert megenyhítette látogatójának sikeres megalázása; teával kínálta Thomast, aki azonban köszönettel elhárította, mondván, hogy nem akar sokáig zavarni. – Remek, remek – mondta Dr. Korleuthner. Thomas Gollbergeren látszott, hogy – mi mást is tehet valaki egy orvos házában? – minden cikornya nélkül rögtön elő akarná adni látogatásának okát, de úgy tűnt, most valami megakasztotta az előre eltervezett gondolatmenetben. Körülnézett, fél kézzel rátámaszkodott a fotel háttámlájára, előrehajolt, és csodál kozva körülkémlelt a szobában. – Egyáltalán nincs fátok? A félszeg hang tetszett Dr. Korleuthnernek, de maga a kérdés tolakodó és bosszantó volt. – Már évek óta nincs. – És nem szomorúak a lányok? – Az ő ötletük volt – mondta Dr. Korleuthner. – Tudják, mi az a karácsonyfa, megtanulták, hogy szép lassan elpusztul a nappaliban, miközben az ember fölcicomázza. – Hah – hangzott Thomas önkéntelen kommentje. Dr. Korleuthner hallgatott. Most már tényleg ideje volt, hogy a páciens előadja jövetelének okát. A falon függő állatvédő naptár aktuális lapján egy fregattmadár fújta föl eperpiros torokzacskóját. – Igen, szóval, amiért most, szóval, csak azt akartam megkérdezni, hogy nem tudnátok-e, hogy esetleg fölállítanátok-e nekünk valamit ma este. – Fölállítanánk? – Kint, a domboldalon. Thomas Gollberger a háta mögé mutatott. – Valamit fölállítani? – Bocsánat, bocsánat, tudom, meglehetősen last minute kérés. – Mit állítsunk föl, egy fát? – Ó nem, hehehe, nem. Csak valamit Mareennek, amikor megkapja az aján dékát. Dr. Korleuthner dühe, nem kis csodálkozására, elpárolgott. A kérés szemtelen volt, szó se róla, ő viszont kíváncsi lett. – Itt van a kocsiban. Van hozzá akku meg minden, és holnap jövök és elviszem. Igazában semmi más dolgotok nincs vele. A két férfi a SUV előtt állt. Dr. Korleuthner úgy találta, a nedves-hideg levegő megfájdítja kissé a torkát. Thomas Gollberger kinyitotta a csomagtartót. Benne volt az illető tárgy. Egy sugárvetítő, egy világítótest, vagy mi a csuda; egy fényszóró? – Mi ez? – Egyszerűen csak be kéne kapcsolnotok egy bizonyos időpontban, ennyi az egész. Távkapcsolóval működik. – Aha. És mire való? Dr. Korleuthner szigorú hangon tette föl a kérdést. Mondhatni, nyersen. De úgy tűnt, elvétette a megfelelő pillanatot, Thomas ugyanis meglepően öntudatos
