Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 10. szám - Gyenesei József: Aki a kecskeméti barackpálinkát világhíressé tette (Vázlat Führer Izidor szakmai pályafutásáról)
96 Gyenesei József Aki a kecskeméti barackpálinkát világhíressé tette Vázlat Führer Izidor szakmai pályafutásáról Führer Izidor szakmai tevékenysége és Kecskemét város szeszfőzdeüzemének története az 1930-as évek elejétől kezdődően a negyvenes évek végéig bezárólag, néhány köztes év kivételével, szorosan egybefonódott. Az üzem történetének ezen időszakáról már több írás is született a közelmúltban, így joggal merülhet fel a kérdés az olvasóban, hogy mi indokolja a kecskeméti szeszfőzde történetének újbóli ismertetését.1 A válasz egyszerű: a korábbi tanulmányok alapjául elsősorban levéltári, illetve korabeli sajtóforrások szolgáltak. A közelmúltban azonban előkerült néhány „beszédes” dokumentum, amelyben Führer Izidor saját maga „meséli el” e sikerekkel és szomorúságokkal teli esztendők történetét. A személyes hangvételű források, azok óhatatlan szubjektivitása miatt, mindig kellő óvatosságra kell, hogy intsék a hozzájuk forduló szakembereket, de a Führer Izidor által papírra vetett sorok egybecsengenek a releváns közigazgatási akták hivatalos leveleivel, így azok harmonikusan kiegészítik, illetve árnyalják egymást mindamellett, hogy számos nóvummal is szolgálnak. Személyes meggyőződésem, hogy Kecskemét városa sokat köszönhet Führer Izidornak, így ez a másik oka, magyarázata jelen publikációnak, nevezetesen egyfajta tiszteletadás a „barackpálinka tábornoka” előtt; és bár jelenleg még nem hirdeti emléktábla Führer Izidor munkásságának eredményeit az egykori szeszfőzde épületének falán, bízom abban, hogy ennek elhelyezése is hamarosan elkövetkezhet. Az alábbi írás legfontosabb forrásai egy tizenkét oldalas, „Emlékirat” elnevezést viselő, Führer saját kezű aláírásával hitelesített gépelt szöveg, valamint egy „Pro memoriam” című, rövidebb dokumentum, továbbá egy, a Kecskeméti Népügyészséghez címzett feljelentő levél.2 Az első irat 1946 nyarán íródott, a másik kettő – keltezés híján – feltételez hetően ugyanezen év első felében keletkezett, és közös bennük, hogy mindhárom Führer Izidor szemszögéből láttatja az eseményeket. A szeszfőzde egykori vezetőjét kecskeméti évei alatt sokszor és sokan támadták. A háború után még alig tért vissza korábbi munká-1 Gyenesei József: A kecskeméti központi szeszfőző vállalat 1936. évi belső ellenőrzése. In: Ingenia et studia. Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére. Szerk.: Gyenesei József. Kecskemét, 2013. 80–92.; Gyenesei József: Az égettbortól a „báráckig”. Adalékok a kecskeméti barackpálinka történetéhez. In: Forrás 2018/7–8. 231–243. 2 Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (MNL BKML) IV. 1910. c. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok. (IV. 1910. c.) 10 146/1948. A három iktatatlan dokumentum a hivatkozott alapszámnál lelhető fel, a továbbiakban „Emlékirat”, „Pro memoriam”, illetve népügyészségi beadvány címmel hivatkozom rájuk. E helyütt jelzem, hogy az idézett forrásokban szereplő aláhúzások Führer Izidortól származnak.
