Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 10. szám - Végső István: Spanyolnátha Kiskunhalason az első világháború után
90 Végső István Spanyolnátha Kiskunhalason az első világháború után „Spanyolországból egy új betegség rohanta meg a különböző országokat. A titokzatos új hábo rús betegség Halast sem kerülte el. Itt is feltűnt, szerencsére szórványosan és enyhe lefolyással. Eddig mindössze néhány megbetegedés történt és mindegyik esetben rövidesen beáll a gyógyulás. Aggodalomra a legkisebb ok sincsen, mivel a betegség teljesen veszélytelennek mondható. A betegséget az orvosok eleinte egyszerű influenzának tartották s csak a spanyol betegség leírását olvasva állapították meg, hogy tulajdonképpen miről is van szó. (...) Halálos eseteket nem észleltek. Kezdetben nagy láz lép fel, mely azonban hamarosan elmúlik. A gyógykezelés egyszerű: a betegnek az ágyat kell őriznie” – így szólt a korabeli első, kiskunhalasi médiatudósítás a világjárványról. 1 Sajnos Kiskunhalas tekintetében nem születtek még feltáró munkák a világháború idején lezajlott járványok kapcsán. Csak egy-egy mondattal közölték eddig a tényt.2 Nagy Szeder István helytörténész csak ennyit írt: „...a spanyolnátha-láz számos halálos áldozatot szedett városunkban is.” 3 A nyár közepén megjelent hír után aztán 1918 októberében már egyre súlyosabb helyzetről számoltak be az újságok. „Több száz spanyolbeteg Halason – bezárták az iskolákat. Az országszerte terjedő spanyoljárvány Halason is nagy mértéket öltött. Mindenütt, így Halason is különböző intézkedéseket tesznek a hatóságok, sajnos, azonban alig van eredménye, a járvány egyre terjed, szedi áldozatait. A különös betegségnek Halason is már többen estek áldozatául. Eddig városunkban az áldozatok száma 5-6-ra tehető. Egy családba a spanyolbetegség 8 áldozatot követelt magának. A járvány eleinte Halason nem nagymértékben lépett fel. Most azonban tetőpontját érte el. Nincs az a család, ahol spanyolbeteg ne lenne...” 4 Az iskolák bezárása pedig különösen indokolt volt, bár nagyon késeinek tűnik a járványügyi számok alapján. „A városhoz beérkezett jelentés szerint a kath. iskolába beírt 155 tanuló közül ez idő szerint 70-80-an betegek; a központi iskolában járó tanulók között is rohamosan terjed a spanyol betegség. Ott a tanulók 50 százaléka kapta meg a spanyolbetegséget. A közegészségügyi bizottság elhatározta az összes halasi iskolák bezárását. E szerint úgy a belterületi állami elemi és felekezeti iskolák, valamint a községi és magánóvodák október 27-ig zárva lesznek...” 5 1 Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1918. július 17. 3. 2 Halász Géza – Janó Ákos: Kiskunhalas története a felszabadulásig . In: Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas helytörténeti monográfia I. Kiskunhalas, Kiskunhalas Városi Végrehajtó Bizottság, 1965. 67. 3 Nagy Szeder István: A redemptio utáni kor 1745-től kezdve . Kiskunhalas, Kiskunhalas, Sepsi család, 1993. 174. 4 Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1918. október 16. 2. 5 Uo.
