Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 10. szám - Bíró-Balogh Tamás: Kísérlet egy József Attila-dedikáció megfejtésére
37 jegyzékét küldje be címemre”, vagy „amikor az általam nyomozott szerző telefon útján elérhető, ezt az eszközt veszem igénybe s telefonon át mondatom be a legszükségesebb adatokat”. 8 E szócikk szerint tehát Bihari Klára négy évvel idősebb. Amikor József Attilával találkozott, tizenhat. Amikor a versei megjelentek, tizennyolc. És húsz, amikor fellépett a nyilvánosság előtt. Ez már sokkal reálisabb lehetőség, mint az előző. A szócikkben ráadásul olyan adatok is szerepelnek (eredeti név, iskolai végzettség), amelyek máshol nem találhatók meg, így tehát bizonyosnak vehető, hogy tőle származ nak. A bibliográfiai részből ráadásul egyértelműen kiderül, hogy Gulyás segítője, Kozocsa Sándor 1940-ben kapta meg a költőnő önéletrajzát, és az adatokat abból közölték. És hát akkor itt is elmondható, hogy mert a szerzők mégiscsak saját adataik legjobb ismerői, az adatok hitelességében nincs ok kételkedni. Mivel azonban ez a mondat már kétszer szerepelt, teljesen más adatok mellett, nemcsak okunk van kételkedni az adatok helyességében, de jogunk, sőt kötelességünk is. 1934-ben, tehát öt évvel a dedikáció kelte után jelent meg a Vajda János Társaság kiadásában az Új magyar líra c ímű antológia, amely „fiatal költők” verseiből válogat. Ebben jelentek meg először könyv alakban Bihari Klára versei, szám szerint három. Fontos állomás egy költő életében. A kötet szerkesztője, Kárpáti Aurél szerkesztői előszava 1934 májusában keltezett, a kötet maga a júniusi könyvnapokra jelent meg. A kötet végén jegyzet tudósít az antológiában szereplő költők életrajzi adatairól. Ebben ez áll: „Bihari Klára * 1910. Szalontán. Budapesten tisztviselőnő. A Vajda János Társaság tagja.”9 A szerkesztői előszóból azt is tudni, hogy a szerkesztő csak a felhívásra beküldött versekből válogatott, és nyilván így álltak össze a kötetvégi életrajzi jegyzetek is: maguk a szerzők adták meg az ott közölt adataikat. (Éppúgy, mint ma is a „biók”.) 1934-ben még egyszer írtak Bihari Kláráról, ekkor a Magyar Hírlap hasábjain. Költőavatás volt ez is, egyszerre négy verset közöltek tőle, melyeket rövid szerkesztői közlés vezetett fel: bemutatta a még ismeretlen költőt és verseit az olvasóközönségnek. Az alábbi életrajzi adatokat közli Bihari Kláráról: „Huszonnégy éves ez az ismeretlen írónő. Nemrég jött fel Nagyszalontáról Budapestre. Nyugati nyelveket nem tud, a nyugati költőket csak fordításból ismeri. Ami kapcsolata van az új német, francia, angol lírával, az tisztára ösztönös megérzés. Az első vers, a Tavaszi rapszódia. 1929-ben vetődött papírra. Egy tizenkilenc éves lány írta tehát ezt a 3 himnuszt a tavaszhoz. Abban a falusi környezetben, ahonnan Arany János indult el.” 10 Természetesen ezek az adatok szintén csakis attól származhatnak, akiről szólnak. Nem kell hozzá nagy matematikai érzék, hogy kiderüljön: Bihari Klára e sorok szerint ugyancsak 1910-ben született Nagyszalontán. A négy közölt vers közül – bár a megfogalmazás nem egyértelmű – egy bizonyosan 1929-ben született, még a költőjelölt Budapestre érkezése előtt. Azaz valóban tudott már mit megmutatni József Attilának. Azonban nem feltétlenül Bihari Klárának hívták még ekkor. Azaz pontosabban ő saját magát. És itt elérkeztünk a névkérdéshez. Bihari Klára nagyszalontai zsidó család gyermekeként, Baumann néven született. 1929-es Budapestre költözése valószínűleg névváltással is járt, mármint ami a szerzői nevét illeti. (Mert a polgári név nem változott, egy 1946-os dokumentum szerint még a háború után is ezt használta hivatalosan; talán utána magyarosított.) A szerzői név az írói identitás része, az önidentifikációs folyamat egy tudatosan választott eleme. Egyáltalán nem másodrangú szempont, mit választ az ember, mert utána ezen nyilvánul meg, ezzel kell élni. A része lesz, sokaknak a fontosabbik részük. (Ezért is, hogy sokan az önmaguk által 8 Gulyás Pál: Hogyan készül a „Magyar írók” új sorozata? It, 1939. 1–2. sz. 5–25. 9 Uj magyar lira. Fiatal költők antologiája . Szerk.: Kárpáti Aurél. Bp., 1934. 82. 10 Bihari Klára: Négy vers . MH, 1934. nov. 18. 28.
