Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 1. szám - Tillmann J. A.: A lényeglátásról (Csáki László Letörölt rajzairól)
100 felvázolni és megkonstruálni – írja Hannes Böhringer. – A konstrukció destrukciót feltételez, tevékeny absztrakcióját annak, ami jelenvaló.”4 Az újabb kutatások szerint már a csecsemők is lényeglátók. Képesek a közvetlen jelenségek és események legfőbb elemeit és irányait felfogni. „Korai életszakaszban az emlékezés elsősorban arra szolgál, hogy kiszűrjük a különböző információkból azokat az általánosítható elemeket, amelyek a közösségünk kultúrájának alapját képezik” – mondja Király Ildikó, az ELTE Babalabor kutatója.5 Annak ellenére, hogy a közkeletű fordulat is tudatja: a lényeg a lényeg , kifinomultabb diskurzusokban a lényeg szót, még inkább fogalmát nem szokták szeretni. Kétségtelenül sokan visszaéltek vele, leginkább a német kultúrkörben. És nem csak filozófusok. Volt egy macskaszakkönyv a kezemben, az egykori NDK-ban adták ki, melynek első fejezete a Wesen und Wandel der Katze in der Geschichte (A macska lényege és változása a történelemben) címet viselte. Ami annyira abszurd, hogy máig maradandó emléknyomot hagyott... Ez kétségtelenül azt mutatja, hogy a lényeg egy időben tényleg elharapódzott; a lényegtelenbe is lényeget láttak bele. A lényeg fogalmának ellenfelei, a dekonstruktivisták, még lényegesebbet akartak állítani azzal, hogy lerántották róla a leplet; hosszasan taglalva tarthatatlanságát, kötetek sokaságával szaporítva a lényegtelen óceánját. Amikor egy gyerek már rajzolni is képes, akkor az eredendő emberi lényeglátó képességről tesz tanúbizonyságot. A gyerekrajzokon ez a képesség képileg is megmutatkozik: az embert testtel, fejjel és végtagokkal, a házat tetővel, ajtóval és ablakkal ábrázolják. Amivel korántsem azt akarom állítani, hogy Csáki rajzai gyerekrajzok volnának. Mondtak ilyet annak idején Paul Klee képeiről is – jóllehet nálánál magasabb fokú reflektált megformálás nemigen lelhető a művészetek történetében. Ezt az írásai, főként Naplójá ban és Bauhaus-előadásaiban olvasható látás–relativitáselmélete elég meggyőzően mutatják. Kiállított munkái közül egyet emelnék ki: a Kereszthuzat című képet, ami egy kockahá zat mutat a huzatos Kárpát-medencében. Ez a háztípus a helyi kultúra (történelem, gazdaság, politika, etika és esztétika etc.) esszenciája. A népi, nemzeti formáló erő autentikus fejleménye. Abszolút hungarikum, sehol a világon nincs hozzá hasonló. Ezt Katharina Rothers Hungarian Cubes című albumában a külvilág számára is nyilvánvalóvá tette. 6 A Kereszthuzat című képen a magyar kockaház, ahogy vélhetően a benne lakozó kockafej is huzatban áll. Fú a szél, az egyik függöny balra, a másik jobbra lebeg el. A tetőből kimeredő két parabolatányér más-más égtájra irányul. Bár a rajzon nincsenek színek, véljük, hogy az egyik antennája piros-fehér-zöld hullámokat vesz, a másik pedig az árpádsávokra állt rá. Egyik jobb, mint a másik; a világ viszonylatai felől minden kétséget kizáró pontossággal és igazságérvénnyel igazítanak el a virtuális magyar világban. Csáki az ilyen vidéki élet- és formavilág kiábrázolásának mestere. Ez a vidék nem a főváros vidéke, lévén a főváros is ennek szerves része, mi több: az egész Kárpát-medence és környéke – egészen az Urálig az, sőt még sokáig azon is túl, ahol a tarka farkú kismalac túr... Úgy tűnik, e majdhogynem végtelen kiterjedésű vidéken az éleslátás, az irónia és a kiábrázolás ilyen példái a túlélési készlet elengedhetetlen részét képezik. 4 Hannes Böhringer: Sweet nothing , 2000 2005/9., https://hannesmagyarul.wordpress.com/2012/01/11/ hannes-bohringer-kiszolittatas/ 5 Interjú Magyar Narancs , 2019. 05. 23. 6 Katharina Rothers Hungarian Cubes, Park Verlag, Zürich, 2014.
