Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Falusi Norbert: A megsebzett Föld története (Történettudomány és ökológia)
239 neti megközelítés. A kutatók látómezőjében itt olyan témák szerepelnek, mint a bankok, az üzemek, a vállalatok, a tőke vagy az egyes földrajzi régiók története. Hasonló módon igyekszik magának teret nyerni a társadalomtörténet is, amely a múlt mindennapi életének számtalan aspektusát tárja elénk: például a városi szegénység, a cselédség, a prostitúció, a járványok, a közép- és a munkásosztály mindennapjainak történetét, illetve a születést és halálozást befolyásoló tényezőket, vagy éppen az urbanizáció folyamatát. A környezettörténet vagy történeti ökológia arra tesz kísérletet, hogy a társadalmakat érő visszacsatolások és emberi életformák egymásutánisága közötti kapcsolatra hívja fel a figyelmet, és a jelen emberét elvezesse napjaink problémájához, a klímaváltozásig. Az ember földi élete során olyan fejlettségre (hatalomra?) tett szert, hogy hosszabb távra meghatározhatja, akár is el is pusztíthatja életkörülményeinek egyes elemeit, illetve saját életfeltételeit. Mindezeknek tudatában az ember először most tett szert olyan Föld- és természetismeretekre, amelyek segítségével komplex módon tudja látni saját történelmét. A történésznek itt abban van a felelőssége, hogy bemutassa az ember és természet viszonyának konfliktusait, rámutasson annak eredetére, és lehetőség szerint segítsen magyarázataival azok megértésében. Glatz Ferenc ezzel egybehangzóan abban jelölte meg a történelemtudomány feladatát, „hogy korunk embere elé tárja a földi természet eddigi történelmének eseményeit”.22 22 Magyar történettudomány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára. ELTE Eötvös Kiadó, MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2011, 5–6.
