Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 7-8. szám - Füzi Péter - Pál-Kovács Sándor: Szerkesztői előszó
6 A számban szereplő műfordítók sokfelől érkeztek, de reméljük, a jövőben is lesz módunk együtt dolgozni valamennyiükkel. Sokfelől érkeztek, alapjában és elnagyoltan pedig kétfelől, így egyrészt a Versum körül csoportosulók (akik szerkesztői is, és/vagy szerzői is fordítóként a lapnak), másrészt az általunk egyen-egyenként felkeresettek (Babitsösztöndíjasok, a középnemzedék és az idősebb generáció tagjai) munkái töltik meg ezt a lapszámot. Bízunk benne, hogy e színes forgatagban orientálni tudják majd az olvasót az egyes szerzők versei után olvasható rövid életrajzok, melyek igyekeznek elhelyezni a költőket a világlíra és az egyes országok, nyelvterületek irodalmának térképén. Ezenfelül olvasható a számban két interjú, az immár idősebb műfordító-generáció képviseletében Várady Szabolccsal, valamint a már említett versumosok oldaláról Krusovszky Dénessel és Mohácsi Balázzsal. Ben Lerner esszéje, Frank O’Hara kiáltványa és Krusovszky Dénes O’Hara verseiről szóló esszéje kapott még helyet a számban, ami nem költemény, mindezeken kívül viszont teljes egészében a líráé a főszerep és a szó. Összeállításunk címét kölcsönöztük, utalás és tisztelgés ez az Európa Kiadó egykori, mára legendássá vált világlíra-sorozata előtt. Természetesen nem állítjuk, hogy csupán ez napjaink költészete, inkább maradjunk annyiban, hogy ez is az. Anélkül, hogy hosszan taglalnánk ehelyütt a világlíra-fordítás jelenlegi, magyarországi helyzetét (megteszik ezt az interjúk is), szeretnénk legszögezni, hogy a Nagyvilág megszűnésével tátongó űr betölthetetlennek látszik, illetve éppen ezen s még ennél sokkalta többön ügyködik a Versum mint online, nonprofit lap. A Forrás nak nem célja, nem is feladata, hogy átvegye egy világirodalmi lap helyét, szerepét, hiszen profilja, hagyománya és működése elsősorban a kortárs magyar irodalomhoz, képzőművészethez és a búvópatakszerűen újra fel-felbukkanó szociográfiához köti, mindenesetre ezzel a dupla számmal a magunk módján kicsit szeretnénk hozzátenni ahhoz, hogy napjaink költészetét, ami a határon túli, nem magyar vidékeket illeti, tehát éppenséggel a világ többi részét, valamelyest közelebb hozzuk az érdeklődő olvasóhoz, legalábbis egy 2019-es pillanatkép erejéig. Jó olvasást kívánunk! Füzi Péter – Pál-Kovács Sándor