Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 1. szám - Beke József: „Fénylik mint nap, sajog mint arany”
79 Régiesen. („Sajog mint arany” .) . Ha alaposan megvizsgáljuk a kéziratot, feltűnik, hogy a jegyzetek más, kissé vastagabb tollal készültek, nyilván utólag. Ha pedig visszalapozunk a versbeli ragyog szó áthúzásához, ott is ezt a vastagabb tollvonást látjuk, és természetesen a lapszélen lévő sajog szó is ugyanezt a vastagabb írásmódot mutatja. Tehát valószínű, hogy a költőnek a szöveg véglegesítésekor, amikor a jegyzeteket készítette, akkor jutott eszébe az évtizeddel előbb már alkalmazott sajog–ragyog jelentéskapcsolódás. Alátámasztja ezt az a tény is, hogy a Buda halálá t a költő szinte „rohammunkában”, szokatlanul gyorsan alkotta meg, ugyanakkor pedig igen sok benne az utólagos javítás. Keresztury Dezső, a hasonmás kiadás gondozója a könyv Utószavában így fogalmaz: „A Buda halála fogalmaz- ványán nyüzsög a változtatás…” 7 5 Kérdés marad még az, hogy ha nem a Peer-kódex ből, akkor honnan ismerhette Arany a Szent László-ének szövegét. A válasz nagy valószínűséggel ez: Toldy Ferenc összefoglaló irodalomtörténeti könyvéből. 8 Ugyanis azt bizonyosan tudjuk, hogy Toldy Ferenc úttörő műve, a magyar irodalomtörténet-írásnak ez az első nagy teljesítménye Aranynak nagykőrösi tanár korában nélkülözhetetlen forrása volt. Sőt nemcsak magának, hanem diákjainak is. Bizonyítja ezt egy olyan levél 9 , amelyet 1858. február 24-én írt Lévay Józsefnek, Miskolcon élő költőbarátjának. Ebben tanítási módszereiről tájékoztatja Lévayt, beszámol a használt segédeszközeiről, s itt említi „Toldy irodalomtörténetét”, itt olvasható ez a fél mondat is, amely a diákokra vonatkozik: „…örömestebb adom kezükbe Toldy Példatárát” . S valóban – amint a Katona József Megyei Könyvtár példányában is látható – Toldy Ferenc említett könyvének II. kötetében találjuk a Példatár című részt. Ebben a szerző régi-régi irodalmi szemelvényeket is közöl, köztük a Peer-kódex ből az Ének Szent László királyról című verset is. Toldy a vers jegyzetében tudatja itt, hogy a kódexnek „mostanság holléte nem tudatik”, ezért nem az eredeti, régies írásmódban közli a verset, hanem a saját régebben kiadott 10 „költészeti kézikönyvéből” így: Te dicsekedel királyi székedben, Képed’ feltették a’ magos kőszálra, Fénylik mint nap, salyog mint arany; Nem elégszik senki tereád nézni. Toldy két megjegyzést fűz ehhez az idézethez. Az egyik a sajog hoz csak ennyi: „Ragyog”. Íme tehát Toldy Ferenc – akit a magyar irodalomtörténet-írás atyjának szoktak nevezni (egyébként orvos is volt: az ő nevét viseli ma a ceglédi kórház) – fejtette meg a versszöveg elavult szavának itteni értelmét, s jegyzetével hívta fel a figyelmet (minden bizonnyal Aranyét is) a szó régies értelmére. Érdemes itt megjegyezni, hogy nagy szófejtő szótárunk 11 ezt a ’csillog, fénylik’ jelentést tartja a sajog ige eredeti értelmének, erre vannak régi nyelvi adatok, a legelső éppen az, amely a Szent László-ének ből való; a sajog szónak mai ,bizsergően fáj’ értelmére csak sokkal későbbi példákat ismer a nyelvtudomány. 7 i. m. 143. 8 Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története , Budapest, 1851. 9 Arany János leveleskönyve , vál., szerk., Sáfrán Györgyi, Budapest, 1982, Gondolat Kiadó, 426. 10 Toldy Ferenc: Handbuch der ungarischen Poesie I. 4. 11 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–III ., Bp., 1967–1976. Akadémiai Kiadó III. 473.