Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 1. szám - Márton László: Az eposz és a regény határán (Tizedik kaland – részlet a Nibelung-énekből)
69 641 a székesegyházba mennek: a nászéjszaka után került sor a házasság egyházi megszentelésére. Siegfried is megjelent: nyilván Kriemhilddel együtt. 642 boldogan: a koronás fő hivatalos boldogsága nem zárja ki Gunther privát boldogtalanságát. 643 hatszáz: irreálisan magas szám, az ünnep fényét akarja vele érzékeltetni a Szerző. csörömpöl: újabb harci játékok kezdődnek. C657 A párbeszéd akkor teljes és értelemszerű, ha beiktatjuk a donaueschingeni („C”) kéziratból az itt olvasható versszakot. 651 apród, „kint”: sem az nem világos, hogy az apródok a kamarások közé tartoznak-e, sem az, hogy hol töltik az éjszakát: a királyi lakrész valamelyik külső helyiségében vagy máshol. 652 Ha megölöd: jellemző Gunther aljasságára, hogy felesége megölését előre jóváhagyja, viszont abban az esetben, ha Brünhild életben marad, ragaszkodik hozzá, és garanciát követel rá, hogy ő vehesse el a szüzességét. 657 sok jó lovag: mindegyiktől külön-külön el kell búcsúzni, és ez késlelteti Gunther nyugovóra térését. 658 Aztán: Kriemhild az előző strófában már elment a hálószobájába, most mégis tanúja lesz az asztal mellett Siegfried eltűnésének. 661 hölgy és lány: Brünhild kísérete. 670 Basszus, „Ouwe”: szó szerint „ó, jaj”, de Siegfried nem jajveszékel, hanem szitkozódik. Nem világos, hogy ezt a strófát mennyire gondolta komolyan a Szerző. Úgy sejtem, van benne némi irónia. 677 önhittség, „hoher muot”: a gyűrű elvételével Siegfried azt fejezi ki, hogy Brünhild igazából őhozzá tartozik, az övszalag pedig azt jelenti, hogy valójában ő vette el a szüzességét. 681 ajándék: Siegfried Xantenben fogja átadni Kriemhildnek a gyűrűt és az övet. Ennek végzetes következménye lesz. 684 atyafiság: a rokonok bőkezűsége növeli a király tekintélyét. Ezzel száll versenybe Siegfried, amikor lovagjait adakozásra kényszeríti. 686 akik haza szerettek volna menni: az adakozás kárvallottjai, a nibelungi vitézek, akiket Siegfried megfosztott a díszruhájuktól és a lovuktól. (Fordította és a magyarázatokat írta: Márton László )
