Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 5. szám - Mészáros Tibor: Márai Sándor a Szabad Európa Rádiónál (Emigráns publicisztika?)
36 esszé stílusát vegyítő, ironikus-gunyoros hangvételű kommentárokat, amelyekben egy tény csak kiindulás, és elemzéseiben nagyobb hangsúlyt kaptak jellegzetes stílusban megfogalmazott gondolatai. Írói szándéka nemes (ezért választ otta a Pesti Hírlap hagyományt, műfajt és színvonalat is jelz ő rovatcímét) , azonban a felolvasott írások nívója m égis egyenetlen, közel sem olyan kiváló, mint hazai publicisztikája volt. Sokszor hiába az egyedi hangnem, a találó témaválasztás: az idők során többször hangzott el tőle elfogult, megkeseredett nézőpontból írott jegyzet, melyet áthatott a hazai helyzetet előidézők, fenntartók, és a mindezt beleegyezéssel fogadók megvetése, elítélése, minden fajta distinkció nélkül. Témáját tekintve teljesen tipikus a Rákosi Mátyás arcélét bemutató felolvasása: minden olyan elem szerepel benne, mely legtöbb rádiós jegyzetében megjelent – aktualizáló témafelvetés, hazatekintés, politikai elemzés, utalás a hazai írókra és a mindent átjáró irónia. E felolvasásában előrevetíti annak sz ükségességét, hogy odahaza is elkövetkezik Rákosi portréjának átfestése, és a magyar írók újabb „megtérése” is előre megjósolható, különösen a Párt vezéré t köszöntő kötet 23 szerzőié. S úgy kell megtenniük mindezt, hogy nem szabad emlékezni a múltra, mert miközben ők díjakat fogadtak el, a „hű tanítvány” mosolyogva küldött bárkit akasztófára, ha érdekei úgy kívánták. Ezért is volt logikus Márai számára a forradalom bekövetkezése, melynek kitörése előtt egy nappal Rajk László újratemetéséről tartott felolvasást: „Rajk és kivégzett társai dísztemetést kaptak, és Nagy Imre, a liberális kommunista, a dísz-sír előtt meghatottan át ölel te Rajk özvegyét… Különös világ ez. A nekrofil ölelkezés a dísz-sír előtt, amelybe egyik kommunista belefek- tette a másik kommunistát…” 24 A Szabad Európa Rádióban külön sorozatot szenteltek az ő kommentálásával az események elemzésére: november 4-től, a szovjet erőszak kezdőnapjától tizenöt „special message”-ben (és néhány Vasárnapi króni- ká ban) mondta el a legfrissebb hírek alapján gondolatait. Első felolvasását még New Yorkban tartotta, reményekkel telve, a Biztonsági Tanács összehívásáról, tüntetések szervezéséről: „Minden embernek tudni kell otthon, hogy e pillanattól minden, ami odahaza történik, a világ ügye. Együtt pusztulunk, együtt menekülünk. Isten óvja Magyarországot!” 25 (Ezután Münchenbe repült Thassy Jenővel együtt. ) Most először közölt felolvasása szintén november 4-i keltezésű, és általánosan beszél mindarról, ami ok és okozat: a kommunizmus csődjéről, a gyilkos szovjet agresszióról, egy reménybeli összefogásról az agresszor ellen, és az író történelmi naivitásáról: „ A világ megértette, hogy Európa közepén egy nagyhatalom gyilkol egy kis népet és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa elé idézte a merénylőket. És ugyanak- kor emberek százmilliói megértették, hogy mindazért, ami most Magyarországon történik, Rákosi, Gerő és mind a többi kommunisták csak mint másodrendű vádlottak felelősek, mert az elsőrendű vádlott a kommunizmus.” Ezt követő felolvasásaiban a remény és bizakodás mellett a Nyugat tehetetlensége és a terror mindent túlélő hatalma is megjelent, és a lelkiismeret-furdalás: önmaga miatt, részben a nyugati hatalmak, nemzetközi szervezetek tehetetlen23 Magyar írók Rákosi Mátyásról . Szerk. Réz Pál, Vas István. Bp. 1952. Szépirodalmi. 24 A forradalom előérzete. Bp. 2016. Helikon. 167. 25 Uo. 171.
