Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 4. szám - Fehér Renátó: Szerep és cselekvésmód (A magyarországi szamizdat kibontakozása és stratégiái 1977 és 1981 között)
113 alkalmazták, amíg nem jutottak stencilgépekhez). Közel hasonló jelentőséggel említődik a szamizdatstratégiák kidolgozásának kapcsán a legnagyobb hagyománnyal és hatásfokkal is bíró orosz szamizdatnak a magyar közegben talán inkább erkölcsi, mint gyakorlati példája. A cenzúrának a Szovjetunióhoz hasonló intézményesített és taxatíve szabályozott rendszere más közép-kelet-európai országban nem alakult ki, írja Csizmadia (I., 96.), és ezzel összefüggésben látja a szamizdat folytonosságát a posztsztálini Szovjetunióban. Az 1968-ban induló, rövid életű, de nagyhatású Aktuális vagy Napi Események Krónikája [ Hronyika Tyekusih dnyej ] nevű szovjet bulletint többen úgy emlegetik (Csizmadia Ervin, Bauer Tamás 31 ) mint a Beszélő egyik nem közvetlen előzményét, Kenedi Jánosban egy ilyen szamizdatlap alapítására tett gondolat már a hetvenes évek elején megfogant: „azon voltam, csináljunk mi is szamizdatokat, mint azok, akik A napi események krónikájá t összeállí- tották a Szovjetunióban” . 32 Ugyanakkor, amíg a lap egykori szerkesztője, Szergej Adamovics Kovaljov „gépiratos jogvédő hírlevélként” definiálja a Króniká t 33 , addig Kis János a Beszélő lapindítójában azt jegyzi meg, hogy céljuk nem egyszerűen Ellenzéki Híradót csin álni – még ha a későbbi lapszámok zárlata nemegyszer ekként is hat. Talán nem véletlen, hogy e záró króniká kat leg- többször éppen az a Kőszeg Ferenc írta, aki a lap indulása előtti ötleteléskor még egyfajta Ellenzéki Pesti Műsor bulletint szorgalmazott . 34 Tehát m ás típusú lap lesz a Beszélő , mint a Krónika : míg utóbbi kéthetente tudósít, addig az előbbi negyedéves megjelenése nem is igazán teszi alkalmassá erre a profilra. De e kategóriák rögzítéséhez érdemes H. Gordon Skilling szamizdattipológiáját segítségül hívni, ami egyébként is jó kiindulópontul szolgálhat a gépiratos magyar szamizdat, tehát az előkészítő szakasz és a későbbi évek, tehát a Beszélő szamizdatkorszakának leírására. Skilling az orosz szamizdatot vizsgálva vezetett be egy hármas tipológiát. 35 Bár időrendi sorrendet is hozzátesz e felsoroláshoz, ezzel inkább az adott forma dominanciáját, sem mint kizárólagosságát hangsúlyozza, továbbá a legtöbb műfajt, bulletintől regényig, egyben kezeli. Az első típusba a (szép)irodalmi szamizdatok tartoznak (Skilling itt Paszternak és Szolzsenyicin mellett sok más fontos szerző nevét is említi): magyar viszonylatban az „előkészítő szakasz” idején ennek a variánsnak a Szféra folyóirat néhány száma felelhetett meg leginkább (az első magyarországi szamizdat-könyvkiadók 1981-ben, 1982-ben alakultak, az első szamizdat szépirodalmi művet, Petri György Örökhétfő című verseskötetét Demszky Gábor, a Független Kiadó adta ki 1982 elején). A második típus a társadalmi szamizdatok köre: politikai tartalmú levelek, felhívások, tájékoztatók, nyilatkozatok alkotják. A Napi Események Krónikájá t például idesorolja Skilling, amelyhez – mint azt már fentebb is jeleztem – gyakorlati szempontból alig-alig hasonlítható a Beszélő , bár annyiban mindenképpen, hogy, a magyar közegben úttörő kezdeményezésként, a szerkesztők nevét és címét minden lapszámon feltüntették. A harmadik pedig a politikai szamizdat típusa: véleménycikkeket, társadalmi és politikai elemzéseket, programkísérleteket közöl. A Beszélő láthatóan ezzel a kategóriával mutatja a 31 „A magyarországi demokratikus mozgalomnak kétségtelenül a lengyel ellenzék adott inspirációt: lengyel mintára született a szamizdat, a Hétfői Szabadegyetem, az AB Független Kiadó, bár a Beszélő programja inkább a moszkvai Hronyika Tyekuscsih Szobityijra [Napi Események Krónikája] emlékeztet, mint a varsói Robotnik ra.” (Csonka Dénes [Bauer Tamás], Az optimista alternatíva körvonalai = Beszélő Összkiadás . Stencil, Budapest, 1992, I. 266.) 32 Csizmadia, A magyar demokratikus… Interjúk, 210. 33 Szergej Adamovics Kovaljov, A Krónika krónikája . Beszélő, 1998/6., 53–61. 34 Kőszeg Ferenc, K. történetei , Magvető, Budapest, 2009, 326–328. 35 Skilling, H. Gordon, Samizdat and an Independent Society in Central and Eastern Europe , Macmillan Press, in association with St Antony’s College, Oxford, 1989, 6–7.
