Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 1. szám - Márton László: Az eposz és a regény határán (Tizedik kaland – részlet a Nibelung-énekből)
53 581 Csoportos harci játék folyt többféle is ott. A derék hősök tusája el nem maradhatott a szép Kriemhild előtt, míg a hajók felé haladt. Sok csinos úrnőt leemeltek a nyeregből ezalatt. 582 Vendégeivel a király úr átkel a folyón ehelyt. A hölgyek előtt, hej, ripityára törik a hősök a gerelyt! Hej, a pajzsok összecsapódva döngenek irtózatosan! Hej, mekkora csattanás van, ha két pajzsdomb egymásnak rohan! 583 A gyönyörű drága hölgy mind a rév mellett hajbókol. Vendégeivel a király úr kiszáll a hajókból. Maga vezeti Gunther Brünhildet kézen fogva. Vetekszik ragyogásban a selyem és a drágakövek bokra. 584 Kriemhilda úrnő fogadja legszebb szokás szerint az érkező Brünhilda úrnőt, és aki őt kíséri, mind. Látszik, amint a fehér kéz félretolja a pártát, amikor összecsókolóznak, ahogy az udvarban elvárták. 585 Akkor Kriemhilda száján illendő szó mutatkozott: „Téged ezen a földön Isten hozott, hozzám és az anyámhoz és az udvar közepette minden barátainkhoz!” Ezt meghajlás követte. 586 A hölgyek átölelték egymást ismét meg ismét. Ilyen szép fogadtatásra nem került sor itt még, ahogy Ute meg a lánya a menyasszonyt fogadják. Brünhilda édes ajkát szaporán csókolgatják. 587 Amikor partra lépett Brünhild kísérete, sok derék helybeli harcos sietett oda le, és egy-egy szép izlandi hölgyet kézen fogott. Szép volt, amint a lányok Brünhild előtt sorakoztak ott. 588 Telik hosszú időbe, míg vége lesz valahára az üdvözlésnek. A csók száll a lányok rózsás ajakára. Még ott van és nézi egymást a két fényes királylány. Bámulja őket a lovagság, a közelükben állván.
