Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 3. szám - Rigó Róbert: A Forrás – ahogy én látom
141 A Forrás számomra egy olyan szellemi műhelyt jelent, amelynek én is a részese lehetek. Részt vehetek néhány szám kitalálásában és megvalósításában, kapcsolatba kerülhetek olyan emberekkel, akik partnerek ebben az alkotó folyamatban, és az ország meghatározó szakemberei a maguk területén. A Forrás egy szűkebb és egy tágabb szellemi közösséget is jelent, amihez jó tartozni. Ez szűkebb értelemben a szerkesztőség munkatársait jelenti, elsősorban a folyóirat főszerkesztőjét, Füzi Lászlót, akit barátomnak tartok. Pintér Lajost és a verseit is nagyon kedvelem, és az anekdotáikat, amiket órákon – talán napokon – át is tudnának mesélni a „nagy” írókról, Falud y Györgytől, Mészöly Miklóson át Esterházy Péterig, hogy amikor itt jártak Kecskeméten, mik történtek velük, vagy amikor meglátogatták őket az otthonukban. A lap szerkesztőségébe is szívesen bejárok, és ha id őnk engedi, hasznos eszmecseré t tudunk folytatni a bennünket körülvevő világ furcsa változásairól, egy-egy jó írásról, kiállításról. Véleményem szerint a szerkesztőség egyfajta szellemi műhelyként működik a városban is, ezt erősítik a lap rendezvényei: a jelentősebb lapszámok bemutatói a megyei könyvtárban, a könyvbemutatók, a konferenciák, a Forrás jelentősebb szerzőinek évfordulóihoz kötődő alkalmak. Ezek a város kiemelt kulturális eseményei, melyeket vagy a Kápolna utcában vagy a Kecskeméti Katona József Könyvtár nagytermében szoktunk megtartani, rendszerint teltházzal melyen rendszerint részt vesz a város „színe-java.” Legutóbb 2018. szeptember 18-án mutattuk be A 650 éves város című dupla számot. Végül azzal szeretném zárni a Forrás sal kapcsolatos gondolataim sorát, hogy miért jó az Kecskemétnek, hogy van egy ilyen folyóirata. A lap egyfajta szellemi-kulturális közösséget teremt és fog össze, elsősorban Kecskeméten, ez jelenti a lap olvasóit, és azokat a k ulturális rendezvényeket, melyeket a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek munkatársai szerveznek. A helyi folyóirat azért is fontos, mert megjelenési lehetőséget biztosít a városban és a térségben élő írók, költők, társadalomtudósok számára, ezzel erősítve a helyi közösséget és a helyi identitást. A helyi művészetben és tudományban markáns városmarketing- lehetős ég van, főleg a kultúra iránt nyitott értelmiségiek körében, ennek egyik zászlóshajója már most is a Forrás , de e nnél jóval nagyobb potenciál rejlik benne. Azért is nagyon fontos egy ilyen elismert folyóirat a város számára, mert országosan, sőt nemzetközileg is elismert szakembereket tud ide, a városhoz kötni. A Forrás a szerzők számára is szellemi kötődést jelent a laphoz, ahol rendszeresen publikálni szoktak. Ilyen szakemberek csak a történészek közül az akadémikus Gyáni Gábor és Romsics Ignác, az akadémiai doktor Gyarmati György, Iványosi- Szabó Tibor, Ö. Kovács József, Tó th Ágnes. A fiatalabb generációból ígéretes, tudományos fokozattal rendelkező történészek, mint Bartha Ákos, Majtényi György, Müller Rolf, Orgoványi István vagy Szilágyi Zsolt. Ők a Forrás hoz, a mögötte álló személyekhez és Kecskeméthez többé-kevésbé kötődnek, többet tudna k róla, jobban a köztudatba kerül – ezt számos, más nagyvárosban rendezett konferencián személyesen is megtapasztaltam –, számomra jó érzés ezt átélni.