Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 1. szám
3 Sándor Iván Élete eleme (Lengyel Balázsról) Lengyel Balázzsal 1974-ben találkoztam először. A New York-ház, akkoriban Lapkiadó Vállalat negyedik emeletén volt a Móra Kiadó, ahol szerkesztőként dolgozott, a második emeleten volt a Film, Színház, Muzsika szerkesztősége. Egy kora nyári napon csengett a szobámban a telefon. Lemennék hozzád, mondta Balázs. Azért jött, mert olvasta az ÉS-ben a készülő Tiszaeszlár-könyvem egyik fejezetét. Meg akartalak ismerni, mondta, Eötvös Károly és Krúdy után végre ír valaki a Nagy Perről. A mohó érdeklődés jellemezte. Amikor a korszak „egérlyukba” kényszerítette, onnan is figyelt, reflektált, ha írásban nem tehette, szóban. Barátságunk tartós lett. Évtizedeken át hosszú telefonváltások, egy-két hetenként találkozások, havonta közös ebédek, a Hungáriában, a mai New Yorkban akkor még meg lehetett fizetni az árakat. Amikor a nyolcvanas években Ágnes nevében ő kért írást az induló Újhold Évkönyv be, Lengyel József Gulag-naplójáról írtam, gyorsan közölték. Miképpen formálódott a személyisége? Milyen hatások indították útnak már fiatalon? Tízéves, mikor szülei az első Babits-kötetet megveszik. Kamaszidejét a Babits-versek bűvöletében tölti. Tizenhat évesen fizet elő a Nyugat ra. A Babits- életműhöz való vonzódására kitalál egy életvezető fogalmat: felelősségtan . Hallgatásra kényszerítve sem távolodik el ettől. A tizenévesen megismert „Babits-kötet – írta – sokba kerülhetett. Vagy nekünk akkor sokba. Szegény apám nem tudhatta, hogy később, jóval az ő halála után, nekem már sokkal többe lesz, a fél írói pályámba kerül.” Tizenkilenc évesen magához húzza a közélet. Egyik szervezője a Márciusi Front nak, a harmincas-negyvenes évek fordulóján kialakuló szellemi ellenállásnak. 1944 tavaszán a Muraközben katonáskodik. Március tizenkilencedikén hírét kapják a német csapatok bevonulásának. Parancsnoka felállíttatja a gépfegyvereket az első osztagokkal szemben. Budapestről telefonparancs érkezik a tűzkészültség leállításáról. Lengyel Balázs elhagyja az alakulatot. Nem veszélytelen. Másnap reggel Pesten van, délután Radnóti Miklós lakásán. Hamis iratokat szerezne a számára. Radnóti elutasítja. „Nézd – mondta magnóra évtizedekkel később Lengyel Balázs Radnóti szavait –, nézd, ha különös is, nekem az egészben a magyarság sorsa fáj legjobban. Egy puskalövés nélkül. Mi lesz ebből az országból?”
