Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 2. szám - Lajtos Nóra: Képleírások és művészsorsok (Móricz és a festészet)
44 olvasmányélménye(i) 3 alapján az egy évvel korábban született Fioretti című novellájában, amelyben Szent Ferenc csodás tetteit örökíti meg. Először a madaraknak prédikáló szentet látjuk, majd a gubbiói farkas megszelídítéséről olvashatunk, végül a halakhoz forduló Ferencről esik szó. A beszédben (nyelvben) artikulálódó csodás tettek felemlítése után – melyet egy ferences barát közvetít egy istentisztelet alkalmával – két férfi (sógorok) párbeszédét olvashatjuk a novella zárlataként. Az egyikőjük, a kálvinista férfi hiteltelennek érzi a halas epizódot, mondván: „[…] a tiszai hal – azistenségit! – mán ezer esztendővel ezelőtt sem dugta ki a fejét a füttyentésre…” ( Novellák II./ 833.) Végezetül az 1926-ban megjelent Giotto és Rafael című hosszú (nyolc „jelenet”-re tagolt) elbeszélésről kell szólnunk, még mindig a Fioretti-témában. 4 A mű önmagában is egy átfogó tanulmányt érdemelne, jelen dolgozatban viszont nem áll módunkban a szövegben fellelhető mind a tizenkét képleírásról szólnunk, legfeljebb az olyan komplexebb médiumváltásokról teszünk említést, amelyekben a megjelenített képi alkotások (festmények, freskók) képeslapok, fotográfiák formájában reprodukálódnak. A novella első felének lazább témafelvezetésében egy házaspár olaszországi utazásáról olvashatunk, amelyben az érzékletes tájleírás és több, egymásra szintetizálódó izgalmas képleírás mellett műkritikusi fejtegetéseket is szerepeltet az író. Az ismét életrajzi ihletettségű szövegben nem nehéz azonosítani a szereplőket Móriczcal és újdonsült második feleségével, Simonyi Máriával 5 , akivel éppen a novella megírásának idején utazott Olaszországba nászútra az író. Tökéletesen árulkodó jelenet például, amikor a katolikus feleség a dómban „a szenteltvízhez nyúl, keresztet vet, s halkan súgja: – Egy kicsit imádkozom, szabad?” ( Novellák III ./18.) Az ott szerzett gazdag élményanyag részletekbe menő irodalmi feldolgozása a műben valódi művészettörténeti-esztétikai „csemege”. A két, címben szerepeltetett, korszakalkotó festő mellett legalább ugyanannyi szó esik Giotto mesteréről, Cimabuéról és Pietro Peruginóról. A kor neves biográfiaírója, Giorgio Vasari A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek 6 címen ismert könyvének több kiadásában is mindig Cimabue életrajzát állítja könyve élére. Cimabue (1240 k. – 1302 k.) tehetséges tanítványa, Giotto fellépéséig reprezentálja a korszakot. A novellában Cimabue Trónoló Madonná jának (1. kép) és Giotto Szent Ferenc a madaraknak prédikál (2. kép) című alkotásának lényegre törő ekfraszisza olvasható: „Itt ez a két képeslap: egyik a Cimabue-kép, a másik a 3 Fioretti nek eddig öt magyar nyelvű fordítása készült, amelyek közül a következőket ismerhette Móricz: 1. Fioretti . Fordította: Erdős Renée. Élet ny., Bp. 1911. 2. kiadás: Révai, Bp. 1911. 2. Assisi Szent Ferenc Virágos kertje. Fioretti . Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Kaposy József. Franklin, Bp. 1913; 2. kiadás: Genius, Bp. 1921. (A Nyugat 1921/9. számának Figyelő rovatában olvasható Király György korabeli jegyzete erről a kiadásról: Király György: Fioretti. Assisi Szent Ferenc Virágoskertje . Fordította: Kaposy József. Genius-kiadás.) Valamint feltételezhető, hogy éppen az 1925-ös évben a Jókai-centenáriumra megjelenő Jókai-kódex által irányult figyelme a témára, amely kódex tudvalevő, hogy Szent Ferenc életét és csodás történeteit tartalmazza. 4 Szent Ferenc alakja indirekt módon is feltűnik még egyszer utoljára az életmű végéről: Clára (1940) című rövidprózájában az elbeszélő feleségének Clára nevű barátnője neve kapcsán jegyzi meg: „Assisiben láttam egy képet az alsó templomban Sancta Clara. Már ekkor is megállottam s többször visszamentem a kép elé; egészen ez a Clára.” ( Novellák IV ./734.) Megjegyzés: Simone Martini (1284 k. – 1344 ) itáliai festő Assisiben a Szent Ferenc-bazilika alsó templom ának egyik kápolnáját, a Szent Márton-kápolnát díszítette egy freskósorozatával. Itt látható a mester munkája Szent Kláráról. Szent Klára Ferenc prédikációinak hatására állt a szegények szolgálatába. 5 Móricz Lili: Kedves Mária! Móricz Zsigmond levelei Simonyi Máriának , Bp., Magvető, 1979. 6 Móricz ezt a Vasari-kiadványt ismerhette: A renaissance mesterei. Giorgio Vasari életrajzaiból ; ford. és jegyz. Honti Rezső. Bp., 1924, Győző Andor. Kiadói díszes egészvászon-kötésben.
