Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 11. szám - Kollár Zsuzsanna: Bánk bán-magyarázatok
128 bűnösségére és ártatlanságára vonatkozó értelmező jegyzet nincs a fordításban, miközben a meglévő lábjegyzetek időnként szándéktalanul is kitöltik a dráma üres helyeit. Például Ottó a harmadik felvonás ötödik jelenetében Biberach kérdésére, hogy megesett-e a dolog, „elfogódva szegezi a földre szemeit” . Nádasdy ezt „zavartan lesüti a szemét”-nek fordította, és lábjegyzetben hozzáfűzi: „Ebből nyilvánvaló, hogy Ottó valóban szeretkezett Melindával.” (181) Ezt a non-verbális gesztust Biberach vallomásnak tekinti, noha a lesütött szemeket ő már az előversengésben is valószínűleg félreértelmezte. Az aktus megtörténte nemcsak Bánk jó hírneve, de Melinda becsülete szempontjából is lényegtelen, mert a látszatot az udvar világa nyilvánvalónak veszi. Az erőszakos házasságtörést követően a középkori szokásjog szerint az asszonyhoz férje többé valóban nem nyúlhat (253), azonban ezt nem csak stiláris szempontból szerencsétlen szeretkezésnek nevezni. Vannak olyan Bánk bán-értelmezések, amelyek feltételezik, hogy Melinda lelki sérüléseit az Ottó iránt megélt érzéki vágyak okozták, amiket a hevítőpor mesterségesen keltett benne. Noha az áldozat tisztában volt azzal, hogy a házasságtörésben ártatlan, mégis bűntudattól szenved, mert Ottó a testén, az ajzószer a lelkén tett erőszakot. Ez az egyébként izgalmas (Nagy Imrétől származó) olvasat Erika Fischer-Lichte Emilia Galotti- elemzésének mintájára a polgári dráma értékrendjének magyarországi megjelenését is felveti. 3 Sajnos nem kapott helyet Nádasdynál, ellenben a hevítő népies nevét, mely viszont lényegtelen a Bánk bán szempontjából, megtudhatja az olvasó. „Népies nevén: búgatópor. Háziállatoknak is adják, hogy kedvük legyen párosodni.” (97) Itt kell azonban megjegyezni, hogy a cél a háziállatok szaporítása, s nem elsősorban a párosodásuk. Nádasdy Ádám Bánk bán- fordítása elismerésre méltó, precízen kimunkált alkotás, amely sokak számára jelent majd pótolhatatlan segítséget az elkövetkezendő években, és éppen jelentősége miatt lenne érdemes néhány apró jegyzettel még transzparensebbé tenni a színműben rejlő gazdag értelmezési lehetőségeket. (Magvető Kiadó, 2019) 3 Nagy Imre, Magyar Lucretia... , 2014, 295–296., ill. Fischer-Lichte, Erika, A dráma története, ford. Kiss Gabriella, Jelenkor, Pécs, 2001. E számunkat nyomta és kötötte a Print 2000 Nyomda Kft. 6000 Kecskemét, Nyomda u. 8. Tel.: +36 76 501 240; Fax: +36 76 501 249 E-mail: info@print2000.hu www.print2000.hu Folyóiratunk megjelentetését az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. Nemzeti Kulturális Alap
