Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 11. szám - Beke József: A Bánk bán legújabb szövegéről
123 Tudjuk: egy példa kevés, de van még néhány. A szerző néhol igen tudatosan alkalmazza a nagy kezdőbetűt kiemelésre, ezt jól mutatja a következő idézet is, amelyben a két állat kezdőbetűinek eltérése az ellentétet és a különbséget is nyomatékosítja. A mű elején, a királyné mulatságán állapítja meg Petur a magyar főurakról: „…úgy kiválnak a’ többi Lévnyalók közül, miképpen egyj M edve több v akondokok közül ” Kétségtelen, hogy itt a két különböző nagyságú kezdőbetű rámutat egyrészt a hasonlatban szereplő két állat nagyságrendbeli arányára, ugyanakkor persze képletesen az idegen haszonlesők és a tisztességes magyar alattvalók közötti különbségre is. (Ne zavarjon meg bennünket, hogy a Lévnyalók főnév is nagy kezdőbetűs, a fontos itt a két állat egymáshoz viszonyított mérete.) Harmadikként nézzük csak ebben az idézetben a két nagy kezdőbetűs szót az EREDETI-ben: Gertrudis: (széjjel néz, ’s valami N agyon láttatik gondolkozni) „Az egy H alál –” Az egyik kiemelendő szó a 4. felvonás egyik színi utasításában van: a színésznőnek itt azt kell érzékeltetnie, hogy valami nagyon fontos ügyet fontolgat magában, bizonyára a közelmúlt bonyodalmait és főként várható következményeit gondolja itt végig, s a megoldást keresve jut a trónját, esetleg személyét is fenyegető komoly veszély érzékelésére. (Azt most mellőzzük, hogy Katona néhol túl sokat várna el korabeli „aktor”-társaitól.) Itt a szereplőnek nyomatékosan ki is kell mondania ezt a csakugyan fontos, megdöbbentő fogalmat: „Halál”. Arany János ezt írja ide jegyzetként: „G[ertrudis] most bukkan először ez eszmére.” A későbbi jegyzetírók is mind hasonlóan vélekednek: Gertrudis megérzi itt az őt mint királynét fenyegető veszélyt, mert belátja, hogy Ottó aljas tette lehetetlen helyzetbe hozta. Épp most tudta meg, hogy Ottó elérte célját Melindánál, ráadásul Bánk váratlanul hazaérkezett, továbbá, hogy öccse aljasul meggyilkolta Biberachot (ki is mondja: „átok reád, fiú…”), tehát csupa rossz hírt kapott, és körülötte minden összeomlani látszik. Sötéten színezi a helyzetet az udvarból csalódottan elmenekülni szándékozó Izidóra keserve is, aki a királynőből kifakadó „Halál” gondolatát megerősíteni látszik, s mintegy ráhagyásként mondja ezeket: „Minden keserveinket elűzi, és a sírban a sebek is mind begyógyulnak.” Sajnálatos, hogy már kezdettől, a látszólag „csupán a helyesírást” módosító kiadásokból a szerző írásmódjának ez a finom és fontos „nagy kezdőbetűs” üzenete eltűnt. Sőt olyan kiadások is vannak, amelyekben még a szerző utasítását is kiigazítják, így a nyomát is eltüntetik az írói szándéknak ezzel az átfogalmazással: „széjjelnéz, s valamin nagyon látszik gondolkodni”; tehát Katona eredeti „Nagyon” szava, ami ott ’nagy dolog’ jelentésű főnév volt, az átfogalmazásban a „gondolkozni” szimpla határozójává süllyed. Ezt így, rontva találjuk több kiadásban, Illyés Gyula átigazításában is, és sajnos e kiadás EREDETI-nek nevezett és mai szövegében is. Visszatérve e fejezet elejére: a Bánk bán mai nyelvi szövegében talán nemcsak az említett Szerelem lehetne nagy kezdőbetűs, hanem e másik helyen a Halál is. *
