Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 11. szám - Zelei Miklós: Gyilkos idők (Epikus improvizáció, II. rész)
33 Hol áldás, ott Isten, Hol Isten, Ott szükség nincsen! Nem jut el a tudatáig se a kérdés, se a válasz. – Hát hogy csinálhat ekkora hülyeséget? – kiabál állra szíjazott tányérsapkában Ármány rendőr. – Mari, Mari! – Ármány rendőr járkál, mindenhová benéz. Kacsala Mari bólogat. Ármány őrmester a fogát szívogatja. Csiccseg. – Amikor megvan mindene. Jó állása, szép háza. Na, föl a fejjel, Mari! – Ármány őrmester az övébe akasztja két hüvelykujját. – Haláleset nem történt. Anyagi kár nem esett. Brrr. Brrr. Brrr. Ármány őrmester távozik. – Hozza be nekem azt a nőt most rögtön – adja ki a parancsot a kapitány, zsebre dugott kezében a búcsúlevelet gyürmécseli. Gyors a híre a búcsúlevélnek. Kacsala Mari a temetés után az arca elé tartott fekete színházi táskával megy haza. Gyerekek rikoltoznak utána: – Kacagok a koporsómban rajtatok! Kacagok a koporsómban rajtatok! – és kacagnak, kacagnak. – Kugli! Kugli! Drága kiskutyám! Viszünk dili Janihoz. Ide gyere, Kugli-Mugli! – Bassza meg! – mondja Ármány őrmester, amikor végre sikerül betörni Kacsala Mari ajtaját. – Megint kinyírta magát. – Hát ebbül már nem sokat szedünk ki – mondja Farkas próbarendőr. Kacsala Mari fekete lakkcipőben, fekete kosztümben, ruhaszárító kötélen lóg a konyhában. A gázcsap is nyitva. Még mindig sziszeg belőle a pébé. A boncolás majd megállapítja, hogy nagy mennyiségű gyógyszert is bevett. A színházi táska a konyhaasztalra dobva. A padlón nyirkos ruha, szárítócsipeszek. Ármány őrmester csizmájánál Kugli vonyít. – Ezt a rohadt dögöt vigye a sintérhez! – mondja Ármány őrmester Farkas próbarendőrnek. Hatalmasat rúg a kutyába. Az ultiparti fölröhög évek múlva is a pedagógusok asztalánál a cukiban, a vasműszaki mellett, amikor eszükbe jut Kacsala Mari. – Sikerült neki. – Ő is agyvérzést kapott. A vénlány! – M égis megcsinálta – mondja Imeczkó. – Bezárta az ajtaját. Nekitolta a sezlonyt. Rátette a fásládát. Alig bírtak betörni. – Ez van – mondja Harsányi, a magyartanár. – Gyógyszer, kötél. Meg a palackos gáz. Már az sincs mindenkinek. – Az életszínvonal itt nekünk csak nem olyan – mondja Lólé elvtárs. Munkásőr, taxisofőr, amikor igény keletkezik, saját autója van! És a világnézet oktatója. – Alacsonyabb. – Sokkal – mondja Imeczkó. – Statisztikailag is beismerve – mondja Lólé elvtárs.
