Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 10. szám - Gyenesei József: A kecskeméti nemzetőrség 1918–1919-ben
124 A történtekről tudomást szerezve Sándor István polgármester haladéktalanul levélben fordult jogorvoslatért a pótzászlóalj vezetéséhez: „ Tisztelettel felkérem a tek [intetes] Parancsnokságot a rendelkezésére álló eszközökkel minden úton odahatni, hogy a katonaság a nemzetőrség fontos feladatának felismerésével a kölcsönös megbecsülés útjára lépjen, s mindkét fegyveres szervezet az annyira óhajtott rendet és közbékét saját hatáskörében a leghatékonyabban előmozdíthassa. ” 42 A zászlóaljparancsnok az ügy fontosságának tudatában természetesen akceptálta a megkeresésben foglaltakat és megtette a szükséges lépéseket a saját hatáskörében: „ …átiratára hivatalos tisztelettel van szerencsém értesíteni, hogy mint minden tudomásomra jutó esetben, úgy ez alkalommal is úgy napiparancsban, mint a századok bizalmi férfiai útján a legénység a szigorú rend és fegyelem fenntartására figyelmeztetve és oktatva lett. Minden alkalommal hangsúlyozva lesz a rend és közbiztonság érdekében a nemzetőrséggel és polgárőrséggel való összműködésnek rendkívüli fontossága és kihatása. ” 43 A parancsnok válaszában végül felhívta a polgármester figyelmét arra is, hogy szerinte miképp kerülhetők el a jövőben az ehhez hasonló helyzetek: „ A rakoncátlan elem mindig ittas állapotban követi el a rendzavarást, s ezért célszerű volna délután 3 órától kezdve az italmérést minden korcsmában megszüntetni. ” 44 Az őszinte köszönet hangja érződik ki abból a levélből is, amelyet a nemzeti tanács védelmi bizottságának elnöke és Sándor István polgármester közösen intézett a kecskeméti nemzetőr parancsnoksághoz. Sándor István, jó városvezetőként és igazi hazafiként, pályája során mindvégig képes volt szélesebb távlatokban, illetve kontextusban szemlélni a szűkebb és tágabb környezetében zajló történéseket, amely a hivatali működése során keletkezett dokumentumokban oly gyakran tetten is érhető. A nemzetőrség segítségével biztosított közrend mindennapokon túlmutató fontosságára ezúttal is jó érzékkel világított rá: „ Abból az alkalomból, hogy a nemzetőrség újjászervezése befejeződött indíttatva érezzük magunkat, hogy az igen tisztelt Parancsnokságnak és általa az egész nemzetőrségnek, tiszteknek és a Köztársaság katonainak egyformán, őszinte köszönetünket és hálánkat fejezzük ki azért a nagy értékű tevékenységért, melyet a közrend és belső béke fenntartása a köz- és magánvagyon megvédése körül tanúsítottak. Akiknek a város és népének épsége, biztonsága kedves, aki tudatában van annak, hogy a nép megélhetése boldogulása és jövője, de a béketárgyalások alkalmával hazánk épségének biztosítása is milyen nagy mértékben függ a belső rend és nyugalom megóvásától: mindig hálával és büszkén fog visszagondolni a mi nemzetőrségünk hasznos szolgálataira. Kérjük, azért az igen tisztelt Parancsnokságot és az egész nemzetőrséget, hogy ez értékes szolgálatot továbbra is teljes odaadással, jelentőségének teljes átérzésével szíveskedjenek városunk és hazánk érdekében tovább folytatni. ” 45 Ugyancsak az új rendvédelmi testület iránti egyértelmű megbecsülésről tanúskodik a Kecskeméti Nemzeti Tanácsnak az a döntése is, hogy a hadügyminiszteri rendelettől eltérően november 20-ig a nemzetőrség szervezésekor megígért napi 40, illetve 30 korona zsoldot fizette a helyi testület tisztjeinek és legénységének. 46 A kecskeméti nemzetőrök hivatástudatát igazolja az alábbi belső jelentés részlete is. A napi parancshoz csatolt dokumentumból emellett az is kitűnik, hogy a november eleji viharos eseményeket követően is még bőven akadt tennivalója a testület tagjai42 Uo. 43 MNL BKML IV. 1910. a. 1986 eln./1918. 44 Uo. 45 MNL BKML 1910. a. 1873 eln./1918. 46 MNL BKML 1909. a. szám nélküli irat.
