Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 10. szám - Gyenesei József: A kecskeméti nemzetőrség 1918–1919-ben
118 mányok értékét átérezve lelkesedéssel fogok a védelem további szervezésének munkájához azzal az elhatározással, hogy a demokratikus vívmányokat a védelem keretén belül megerősíteni s a korszerűtlen katonai merevségeket szeretetteljes és megértő magyar szívvel kiküszöbölni kötelességemnek ismerem ” 20 – írta az alezredes a Kecskeméti Nemzeti Tanácshoz intézett üdvözlő soraiban. A forrásokból kiderül, hogy november 3-án már 296-an jelentkeztek nemzetőri szolgálatra Kecskeméten, három nappal később már 600, november 16-án pedig 900 főt számlált a testület. 21 A sikeres toborzásban nagy szerepet játszott a nemzetőrök részére folyósított zsold kezdetben igen magas összege is, amely a kevés munkalehetőség közepette sokak számra igencsak kecsegtető ajánlatnak bizonyult. Ennek következtében viszont sok megbízhatatlan elem is bekerült az állomány soraiba, akik csupán a jó pénz reményében vállaltak szolgálatot. Jól példázza ezt a nemzeti tanács nemzetőrségi albizottságának no vember 7-én kelt alábbi levele is: „ Tisztelt Nemzetőri parancsnokság! A Nemzeti Tanács plenáris ülésén a jóléti albizottság nagyszabású vasúti rakomány fosztogatásról tett jelentést azzal, hogy az őrizettel megbízott nemzetőrök is részt vettek a lopásban. Ez ügyben a vizsgálat megejtésére, fegyelmi eljárás lefolytatására kaptunk utasítást. Sürgősen kérjük tehát az idevonatkozó jelentést, megállapítását annak, hogy a kérdéses őrség vezetői, tagjai kik voltak és mindazoknak névsorát, akik az üggyel kapcsolatban bármit is tudnak. ” 22 A piszkozati formában fennmaradt levéltervezetre ceruzával feltehetően utólagosan még ennyit írtak: „elintéztetett”. A rossz útra tévedt nemzetőrök ügyéről további részleteket viszont nem tudunk. Fontos hangsúlyozni, hogy a kecskeméti nemzetőrséget negatív színben feltüntető, további visszás esetek a forrásokban nem bukkannak fel. Természetesen sokan voltak olyanok is, akik a rend megteremtése érdekében ragadtak fegyvert, a közvetlen veszély elmúltával viszont szerettek volna visszatérni korábbi, civil foglalkozásukhoz. Minderről a fennmaradt felmentési kérelmek is tanúskodnak: „ Tisztelettel kérem a Nemzeti Tanács kecskeméti szervének Elnökségét, szíveskedjenek engem a nemzetőri szolgálat kötelezettsége alól felmenteni. Ezen kérésemet legyen szabad alábbiakban indokolnom. Amint a város közbiztonságának életbevágó szüksége vezetett akkor, midőn a polgárőrségbe beléptem, úgy most, midőn a város belső rendje helyreálltnak tekinthető, önmagam létfenntartásának, megélhetésének biztosítása vezet annak kérelmezésére, hogy felmentés útján régi munkámhoz visszatérhessek ” 23 – írta egy református gimnáziumi tanár levelében. A korábban hat alkalmazottal működő Kecskeméti Központi Takarékpénztár egyetlen tisztviselőjére is igen nagy szüksége volt a pénzintézetnek, így annak vezetősége az érintettel együttesen kérelmezte a mentesítést: „ …alulírott nemzetőrnek jelentkeztem és a nemzetőrség III. századába Héjjas Aurél főhadnagy úrhoz osztattam be. Mint a kecskeméti központi takarékpénztár pénztárnoka a nevezett pénzintézet ügymenetének zavartalan lebonyolítása érdekében tisztviselői teendőimet is el kell végeznem. Azonban mindkét szolgálatnak eleget tenni nem vagyok képes. Ez okból tisztelettel kérem: 20 MNL BKML IV. 1909. a. idegen szám: 6896 kt./1918.; MNL BKML IV. 1909. a. A nemzeti tanács 1918. november 8-ai ülésének jegyzőkönyve. 21 MNL BKML IV. 1909. a. A nemzeti tanács 1918. november 3-ai és 6-ai ülésének jegyzőkönyve; MNL BKML IV. 1910. a. 1834 eln./1918. november 23-án a létszám 508 főre esett vissza az 1896–1900-as évfolyamban születetteknek a hadseregbe való besorozása miatt. 22 MNL BKML IV. 1909. a. szám nélküli irat. 23 MNL BKML IV. 1909. a. 12/1918.
