Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 10. szám - Novák László Ferenc: A pedagógus Arany János
107 s 1836 februárjában önként elhagyta a kollégiumot. Ez a lépése azt eredményezte, hogy nem fejezte be a középfokú tanulmányait, s emiatt nem kaphatott végbizonyítványt. A vándorszínészet sem jelentett számára biztos egzisztenciát, lelkiismerete, gyászos látomása hamarosan hazaszólította idős szüleihez Szalontára. 6 Nagyszalontán ismét pedagógusként talált munkát, az algimnáziumban vállalt conrectorként segédtanítói állást, ahol 1839 tavaszáig tanította is a grammatikát, de hamar felhagyott ezzel a foglalatosságával is. Minden bizonnyal nem elégítette ki a pedagógusi munka, s talán a jobb jövedelmi kilátás, a családtervezés is arra ösztönözte, hogy 1839-től a város hivatalnoka, kezdetben írnoka, majd aljegyzője legyen. Ez év november 19-én nősült meg, Ercsey Juliannát vette feleségül (gyermekeik, Juliska 1841-ben, Laci 1844-ben született). 7 Ez az adminisztratív munkakör igencsak megfelelhetett Arany János egyéniségének, gyarapította élettapasztalatát, mert a városházán megforduló emberek jóvoltából a mindennapi élettel, de a politikával is találkozhatott, szembesülhetett. Hogy megbecsült ember, jó hivatalnok volt, bizonyság rá, 1848 júniusában a Nagyszalonta választási körzet országgyűlési képviselőjének jelölték aljegyző létére. Politikai ambíciója sajnálatos módon kudarcot vallott, Bihar vármegye főispánja körmönfont ravaszságának, taktikázásának tulajdoníthatóan. 8 Ezek a városi hivatali évek határozták meg végső soron Arany János életszemléletét, talán ambícióit is. Valójában nem vonzotta az iskolai munka, ugyanakkor nagyszerű hivatalnok vált belőle. Családos emberként a szalontai körülményekkel mégsem volt megelégedve, ezért is fordult kérvénnyel 1849 május elején a Debrecenbe menekült nemzeti kormányhoz, Kossuth Lajoshoz, hogy állást kérjen maga számára. A Szemere Bertalan vezette Belügyminisztériumban fogalmazói munkát kapott. A minisztériumban munkatársai közé tartozott többek között Lévay József, akivel később is kapcsolatot tartott, levelezésben álltak egymással. Arany János igen jól érezte magát társaságukban, mint írja feleségének 1849. május 29-i levelében Debrecenből: „nemigen nagy koncz biz ez […] hanem igyekezni fogok előre haladni, a szalontai jegyzőséggel összemérve, valóságos lelki nyugalom. A kik körülöttem és felettem vannak, szeretnek, szívességet mutatnak hozzám, sőt már is tapasztaltam megelégedésök jeleit. Úgy hiszem, nem írói érdemért, hanem hivatali pontosságért is fognak becsülni s rövid időn nagyobb fizetésű helyre tenni. Úgy hiszem, meg is segít Isten, ha a magyar nemzetet el nem hagyja – akkor pedig, ha buktunk, hol lesz az élet gyönyörűséges?” 9 A szabadságharc bukása Nagyszalontán érte Arany Jánost. Állásvesztett lett, bár rövid ideig újra dolgozhatott az önkényuralmi közigazgatásban, de 48-as múltja miatt elmozdították. Közben hívták tanárnak a szomszédos Sarkadra, de nem vállalkozott rá. Egykori debreceni kollégiumi társa, Kovács János karolta fel, s ajánlotta be a Tisza családnál, hogy Tisza Domokos magántanára legyen. Arany János tekintélyét, elismertségét emeli, hogy 6 Arany pályafutásával kapcsolatban életrajzi munkák: Riedl Frigyes, 1887; Keresztury Dezső, 1974, Keresztury Dezső, 1987; Vojnovich Géza, 1927. 7 Danielisz Endre, 1992. 8 Arany János Petőfi Sándornak számolt be az eseményekről. Ő volt az esélyes, mert Nagyszalonta népe támogatta őt. A vármegye cseles módon hétköznapra, a Szent László-napi nagyváradi vásár napjára tűzte ki a választás időpontját, amit a Nagyszalontán a települések ábécésorrendjében tartottak, szavaztatták a környékbeli helységek lakosságát. Ezért Szalontára csupán ebéd után került sor. A szalontaiak délelőttre tervezték a szavazást, de ebéd után, délután már kevesen jelentek meg az urnánál, így lett Arany János vesztese az országgyűlési választásnak saját pátriájában. Novák László Ferenc 2017. 9 Arany János, 1975. 256.
