Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 10. szám - Gömöri György: Álom, két költővel, 2019. március 19-én; Kórházlátogatás Krakkóban; Óceán a szigeten; Egy hajdani lapszerkesztőre (versek)
38 Gömöri György Álom, két költővel, 2019. március 19-én Azt álmodom, hogy magyar társaságban (talán Budán) Pilinszky verset olvas, puha szőnyegen ülünk törökülésben, mellettem ül Weöres. P. verse a semmiről szól, nagyon furfangos, váratlan szófűzéssel, ami arra késztet, hogy megdicsérjem: „remek sorok vannak benne”. Mire Weöres vékony hangján: „akkor én is olvasnék valamit”. De közben már a társaság egy része elmenőben, a háziasszony kikíséri őket. „Csak négy perc az egész” mondja Weöres, de már nem tudja felolvasni (alighanem szarkasztikus) versét, mert Amy rászól: „Sándor, nekünk is menni kell”– és valóban, itt ér véget az álom, az órára nézek, fél nyolc van, besüt a nap, mi is fölkelünk. Kórházlátogatás Krakkóban Krakkó, 1967 őszén. Tadeusz Nowakkal bemegyünk a kórházba, meglátogatjuk a kedves arcú Halinát,* aki nagy szívműtét előtt áll. Megörül nekünk, Mickiewiczet idéz rám alkalmazva: látja, hogy felnőttem, nem vagyok már az a kalandéhes fiú, akit hét éve New Yorkban megismert. Halina most nem ír verset, a Bibliát olvasgatja, meglehet, búcsúzik a világtól. Ezt a műtétet már nem éli túl. 32 évesen, behunyt szemmel úszik át küzdelmes életéből a békés túlvilágba. *Halina Po ś wiatowska (1935–1967)
