Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 9. szám - „Vannak vidékek legbelül” (Némethi András professzorral Staar Gyula beszélget)
85 – Igen, mert a közösség látja, hogy ki hol tart a tudományterületén. Fontos, hogy főleg a fiatalok találkozzanak jól látó szakemberekkel. Hallják, milyen sejtéseik vannak, a kutatás milyen irányát látják követendőnek, mit zsákutcának. A matematika nem csak abból áll, hogy ülök és dolgozom. A tudás elmélyítése, az ötletek cseréje nagyon sokszor beszélgetések útján történik. Néha elég ehhez két-három mondat, és már érted is azt, amit addig nem. – Az együttmunkálkodáshoz, az értékteremtő beszélgetéshez nyitottság, közvetlenség kell. Úgy látom, ez belőled nem hiányzik. – Persze, mert ha más emberrel akarunk együtt dolgozni, akkor meg kell nyílni, kitárni az inged, megmutatni: ez vagyok! Van, aki ilyenkor beléd lő, van, aki átölel. Mindkettő megtörtént már. Nem érdekel, mert nyitottság nélkül nem lehet hatékonyan együtt dolgozni. Milyen munka az, ha bujkálunk, hazudunk, eldugjuk tudásunk felét vagy eltakarjuk magunkat! Meg kell mondani: ezt tudom, azt meg nem! – Tetszik, amiket mondasz. Ingemar Hedenius, a svéd filozófus is hasonlóképpen vélekedett: „A gondolatok világában meztelennek kell lennünk, és ehhez bátorság kell.” Példád nyomán hozzátehetjük: és tisztesség. Matematikusként miben rejlik az erőd? – Talán az intuitív látásmódban. Ráérzek összefüggésekre, s ha megsejtek valamilyen struktúrát vagy tulajdonságot, akkor azt már nem engedem el. Bízom a megérzéseimben, és ezekre támaszkodva nagyon sokat dolgozom, hogy megértsem a mélyebb összefüggéseket. Ugyanakkor a technikai módszerek elsajátítása is elengedhetetlen. Ahogy mondani szoktam: fusson a ceruza! Az ötlet kidolgozásához technika kell, szükséges abban is fejleszteni a tudásunkat. E kettős képesség, intuitív látás és technikai erő nélkül nehéz előrejutni. – Az intuícióhoz, a lényeglátáshoz is nagy háttérismeret szükségeltetik. Én például már hiába álmodoznék a matematikában. – Valóban, az embernek ahhoz, hogy lásson, az elmélet minden részletét tudnia kell, annak minden csavarjával együtt. Csak sok tudás és munka tapasztalatával jöhetünk rá a mélyebb kapcsolatokra. – Már korábban meg akartam kérdezni: geométernek vagy algebristának tartod magad? – Mindkettőnek, hiszen pont e két tudományág összefonódó területén dolgozom. Látásmódom geometriai, legtöbb ötletem ebből fakad. A kutatási módszereimben, eredményeim leírásának apparátusában pedig sok az algebra. – Válaszod Bolyai Farkasnak is nagyon tetszett volna, hiszen az aritmetika és az algebra kapcsolatáról azt vallotta, hogy „ két örök testvér, az erőszakos elválasztás helyett egymás kölcsönös segítségére öszve kellene ölelkeztetni…, észrevétlen is rászorul mindenik a másikra”. – Na, ez tökéletes! Ez tükröződik a mai munkánkban. Ugyanakkor a kutatásaimban prioritása van a geometriának, a topológiának. – Becsvágyó ember vagy? – Hát…, azt hiszem, bennem is van némi hiúság. – A becsvágy nem egészen hiúságot takar. – Nem tudom. Az embernek jólesik, ha a szakma elismeri az eredményeit, talán néha szükség is van erre. P éldául nagyon örvendtem annak, amikor meghívtak Rio de Janeiróba előadónak. Ugyanakkor azt is elfogadom, ha az élet nem ad meg valamit.
