Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 9. szám - Schiller Róbert: Égbe néző viktoriánusok
69 Ruskin nem kis önelégültséggel utasította el a természettudományokat. „ Nem tekintem tudománynak például azt, hogy két háromszög egyenlő egymással, ha az alapjuk egyenlő, és két párhuzamos egyenes fogja közre őket, annak a tudását azonban igen, hogy a Cassiopeia csillagai W alakot formáznak. ” Többre tartotta a leírást a megértésnél. Elismerem, gyermeteg dolog leszidni egy nagy szellemet több mint egy századdal a halála után, mégse tudok elfojtani egy későn jött tanácsot: talán lehetett volna egy kevés tudományt tanulni. Pedig Ruskin sokra tartotta a tanulást, ha a maga területéről volt szó. Nem várhatjuk egy liverpooli szövőnőtől vagy manchesteri bányásztól, hogy egy Botticelli-képet csodáljon – írta. Nem, mert csak a műveltség vezethet el a művészet élvezetéhez. Hát a tudományéhoz? Tyndall engedékenyebb volt a művészetekkel, mint Ruskin a tudományokkal. Egy előadását, amelyet a British Association nevű tudományos szervezet színe előtt tartott, így fejezte be: „ A világ nemcsak egy Newtont csodál, hanem egy Shakespeare-t – nemcsak egy Boyle-t, hanem egy Raphaelt – nemcsak egy Kantot, hanem egy Beethovent – nemcsak egy Darwint, hanem egy Carlyle-t. Nem bennük külön-külön, hanem mindannyiukban együtt válik teljess é az emberi természet. Nem ellentétei ők egymásnak , hanem kiegészítői. Nem zárják ki kölcsönösen egymást. Össze lehet békíteni őket. ” Remélem, Tyndall professzornak igaza van. Irodalom www.science20.com/florilegium/blog/wordsworth_science_and_poetry John Ruskin: A XIX. század viharfelhője , válogatott írások, Typotex, Budapest 2018 John Ruskin: The Eagle’s Nest http://www.gutenberg.org/ebooks/42917 John Tyndall: Six lectures on light www.gutenberg.org/files/14000/14000-h/14000-h.htm John Tyndall: Address delivered before the British Association assembled at Belfast: with additions https://archive.org/details/addressdelivered00tyndrich/page/n6
