Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 1. szám - P. Szabó Ernő: Bábuk, kristályszerkezetek (Deim Pál művészetéről)
101 tilag vásároltak műveket a különböző múzeumokból beérkező igények alapján. Ezek az állami gyűjteményekbe került alkotások azonban ritkán kerültek közönség elé, inkább a raktárakban őrizték őket. Ha utánagondolunk, szentendrei múzeumokban sem látható ma egyetlen Deim-kép sem. Győrben azonban, éppen Kolozsváry Ernőnek, a város akkori polgármesterének köszönhetően a múzeuminál nagyobb nyilvánosságot kapott egyik alkotása, az 1956-os emlékmű, amely nem megrendelésre készült, hiszen motívumai jóval korábban megszülettek. A mű körül fellángolt vitában egyesek a legszebb 1956-os emlékműnek nevezték, mások dühödten támadták. Az emlékmű felállítása előtt jóval korábban kisplasztikákban jelent meg a Golgota-motívum, s Kolozsváry Ernő úgy gondolta, hogy ez a hősök áldozatvállalását és megváltó halálát is kifejezi. Nem volt könnyű a mű kivitelezése, mert a Képzőművészeti Lektorátus csak pályázat útján volt hajlandó támogatni a felállítását, s a zsűri néhány tagja szinte hisztérikus kirohanásokat intézett a szobor ellen. Hogy milyen fontos témát, vagy inkább gondolatkört jelentett Deim Pál számára a Golgota, azt jól érzékelteti, hogy a motívum, amely már korábban megszületett, a következő évtizedekben, még az ezredforduló utáni években is, számos változatban bukkant fel, kisplasztikaként, de festményként, grafikaként is. A Golgota másnap című 2006-os alkotása akár a krisztusi áldozatvállalás és a rendszerváltozás erkölcsi-lelki, s olykor tényleges áldozatai s a dráma hozta megtisztulás közötti párhuzamként is tekinthető. Egy másik művét, a Minden értel- metlenül meghalt ember emlékére című plasztikát 1975-ben a Nagyatádi Szoborparkban állították föl, s Győrben, a temetőben, ott, ahol távolban elhunyt szeretteik emlékére gyújtanak gyertyát a különböző égtájakra tájolt gyújtóköveken az emberek, 1992-ben elhelyezték A hazáért meghalt hősök és áldozatok című kompozícióját is. E művek külön fejezetet indítanak el Deim Pál munkásságában, amely a köztéri művekhez, az azokhoz készült, sajnos több alkalommal meg nem valósított tervekhez kötődnek. Ő volt az, aki elkészítette Németh Lajos és felesége és a Vasilescu család síremlékét, de tervezett, sajnos csak részben kivitelezett murális munkát a kiskörei vízierőműhöz is. Egyik legkorábbi ilyen művét, illetőleg tervét, mert ez sem valósult meg, talán a kiskőrösi tanácsháza díszterme számára készítette 1968-ban Petőfire, illetve az 1848-as forradalomra emlékezve. Egyik legismertebb köztéri munkája, a Lehajló szobor 1998 óta Szentendrén látható, sajnos már nem az eredeti helyén és alakjában. A 2002-es gyűjteményes kiállítás alkalmával a MűvészetMalom udvarán kiállított alkotás előbb a város Budapest felőli bejáratához kerül, mintegy üdvözlő szoborként, majd a szomszédos szoborpark egyéb műveivel együtt eltávolították eredeti helyéről, s ma egy meglehetősen szerencsétlen helyen áll a régi művésztelep mögötti park szélén, ráadásul eredeti színezése is megváltozott. Az újraszínezést Deim Pál irányította, és ekkor egyben újra is értelmezte a szobor tartalmát. Korábban Gólem címmel szerepelt, a zöld színezés után új címet kapott: Rügy . A nyolcvanas évektől kezdődően díjak, elismerések sora – közöttük az 1985-ös Munkácsy-díj, majd az 1993-as Kossuth-díj – is érzékeltette az életmű fontosságát. Ez az az időszak, amelyben egy interjúban papírra vetették: „Szerencsés, hogy fiatalon olyan életművet sikerült kialakítania, amelyik egységes, és úgy hat, mintha befejezett volna. De én úgy érzem, hogy még hozzá fog tenni ahhoz, amit már kialakított...” Egy l985-ös interjúban Barcsay Jenő festőművész, generációk mentora és példaképe mondta e sorokat, s valóban, miközben rendszeres időközökben követték egymást nagy kiállításai (1992 Ernst Múzeum, 2002 MűvészetMalom, 2006 Ernst Múzeum, 2012 MűvészetMalom), új, jelentős művek, műcsoportok születtek. Éppen a nyolcvanas évek közepétől kezdte festeni a művész úgynevezett tantrikus képeit, a szerelem, a szeretet, a megtermékenyülés-megtermékenyítés örök csodája előtt tisztelgő alkotásait. E művek főszereplői ugyancsak a jól ismert bábuk, az egymáshoz
