Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2018 / 7-8. szám - Gyáni Gábor: Helytörténet és országtörténet: kapcsolatuk alakulása

3

Gyáni Gábor

Helytörténet és országtörténet: kapcsolatuk alakulása

A város- és falubiográfiák hőskora

Mire való a helytörténetírás?

1 A kérdésre adható felelet attól függően lehet más

és más, hogy honnan, milyen irányból közelítünk tárgyunkhoz. Ha a helytörténetírás által rendszerint betöltött funkciót tekintjük, akkor bizton kijelenthető:

a helytörténetírás a helyi értelmiség, főként a történelemtanárok, a muzeológusok, a levéltárosok, és olykor az amatőr történetbúvárok hobbija, amely főként

a lokálpatriotizmus megteremtésére és ápolására irányul. Egy ennél prózaibb

magyarázat szerint a helytörténet művelése a helyhatóságok, a városi és községi

önkormányzatok (1989 előtt a tanácsok) által finanszírozott helyi kutatómunka,

amely leginkább monográfiákban (város- és falubiográfiában) és reprezentatív

kiadványokban ölt testet. Nem város egy adott település, tartja a (hivatalos és

nem hivatalos) közvélekedés, ha nem szól a múltjáról egy vaskos, jószerivel

többkötetes, és lehetőleg reprezentatív kiállítású történeti monográfia. 1990 előtt

a népesebb vidéki városok szinte vetélkedtek egymással, hogy melyikük képes

hosszabb, a legtöbb kötetet számláló városbiográfiát írattatni a településről. Ezt

a „versenyt” – legalábbis részben – Debrecen nyerte meg hétkötetes vállalkozásával. Az első öt kötet foglalta magába a szorosan vett várostörténeti elbeszélést,

melyhez hatodik kötetként a Mutatók, hetedikként pedig a bibliográfiai összeállítás járult.

2 Egy effajta tekintélyes tudományos vállalkozás ugyanakkor számtalan szerzőt (a számuk kötetenként többnyire öt és tíz között alakult az adott

esetben) és az egész vállalkozást szervező és felügyelő szerkesztőséget követel. A debreceni projekt esetében egy külön főszerkesztő, Orosz István tartotta kézben a vállalkozást, melynek elkészülte közel két évtizedet igényelt, és a szorosan

1 Az itt következő gondolatmenet több korábbi írásomból is merít: Gyáni Gábor:

A helytörténetírás jelentőségéről

. Honismeret, 1990/1. 3–6.; Uő:

Történészdiskurzusok

. L’Harmattan, Bp., 2002. 59–77.

2 Szendrey István, szerk.:

Debrecen története 1693-ig

. 1. köt. Debrecen, 1984; Rácz István, szerk.:

Debrecen története 1693–1849. 2. köt. Debrecen, 1981; Gunst Péter, szerk.:

Debrecen története 1849–1919. 3. köt. Debrecen, 1997; Tokody Gyula, szerk.:

Debrecen története 1919–1944

. 4. köt. Debrecen, 1997;

Veress Géza, szerk.:

Tanulmányok

Debrecen

1944

utáni

történetéből. 5. köt. Debrecen, 1997; Bényei

Miklós, szerk.:

Debrecen története 1–5. kötet: Mutatók. 6. köt. Debrecen, 2000; Bényei Miklós, összeáll.

és szerk.:

Debrecen helytörténeti irodalma. Válogatott bibliográfia. 7. köt. Debrecen, 2002.