Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Orgoványi István: Kecskemét, 1956
168 csak néhány helyen alakult ki, ezeken a gyűléseken a változásokat sürgető, gondolkodó emberek hangot adtak elégedetlenségüknek, az ideológiai béklyóktól való megszabadulás vidéken is megindult. 16 1956. július 4-én értekezletet tartottak a Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság tanácstermében a megyei, járási és városi titkárok, osztályvezetők, függetlenített funkcionáriusok, valamint a járási és városi tanácselnökök jelenlétében. Az értekezlet témája a Petőfi Körről szóló KV-határozat, az SZKP XX. Kongresszusának tanulsága és a lakosság hangulata volt. A tanácskozást Zárai Károly nyitotta meg, és feltette a megjelenteknek azt a kérdést, hogy „milyen feladatokat kell végrehajtani ahhoz, hogy úrrá legyünk azon, ami most van.” 17 A vidéki pártvezetőket ugyanis megijesztette a szellemi erjedés gyorsasága és a politikai változás lehetősége: „Véleményem szerint az ellenség hangja megnőtt, és bizonyos 53-as légkört akarnak egyesek kialakítani” – hangzott el az egyik hozzászólásban. A vezetők szerint az emberek sok helyen megkérdőjelezték a kommunista rendszer létjogosultságát, a termelőszövetkezetek erőltetését, és kétségbe vonták, hogy demokrácia lenne az országban. Sérelmezték a kuláklisták létét, a szabad vallásgyakorlás korlátozását és a hittanbeíratások akadályozását, és felemlegették a pártvezetők önkényeskedését is. A megyei pártbizottság funkcionáriusai féltették az előjogaikat, ezért ellenségesen fogadták az értelmiség megmozdulásait és a Petőfi Kör vitáit. 18 A sajtó szabadabb hangvételét is kritizálták: „Nagyon hibás a sajtóban az osztályharc leszerelését elősegítő cikkeket írni, mert ez táptalajt ad az ellenséges elemek működésének.” A begyűjtéssel kapcsolatban kiderült, hogy a megyében 26 000 gazda volt, aki nem tudta teljesíteni határidőre a beadási kötelezettségét. Őket minden enyhülés ellenére továbbra is fenyegette az úgynevezett elszámoltatás és a transzferálás. 19 A sztálinista rendszer alapvetően antidemokratikus jellegével párhuzamosan tehát bizonyos enyhülés is megfigyelhető volt, de a pártapparátus hátráltatta a kuláklisták felülvizsgálatát, és hiába töröltek sokakat a listákról, a begyűjtési hivatal továbbra is kulákként bánt velük. Kecskeméten nyolc bizottság végezte a listák felülvizsgálatát, amely két ütemben zajlott le. Először 171 hátralékos gazdát vizsgáltak meg, és 94 fő maradt továbbra is a listán. A következő körben 744 személyt vizsgáltak felül, közülük 509 főnek nem is volt korábban számottevő területű földje. Ebben a hullámban 261 földművest mentesítettek a hátrányok alól, majd újabb 105 kisparasztot töröltek a kuláklistáról. 20 16 ÁBTL – 3.1.5 – O – 9029 Nagy Szeder István ügye. 17 MNL – BKML – XXXV – 36. f. 1. cs. 42. ő. e. A Petőfi Körről szóló KV-határozattal, az SZKP XX. Kongresszusának tanulságaival és a lakosság hangulatával foglalkozó megyei értekezlet jegyzőkönyve, 1956. július 4. 18 MNL – BKML – XXXV – 36. f. 1. cs. 42. ő. e. A Petőfi Körről szóló KV-határozattal, az SZKP XX. Kongresszusának tanulságaival és a lakosság hangulatával foglalkozó megyei értekezlet jegyzőkönyve, 1956. július 4. 19 MNL – BKML – XXXV – 36. f. 1. cs. 42. ő. e. A Petőfi Körről szóló KV-határozattal, az SZKP XX. Kongresszusának tanulságaival és a lakosság hangulatával foglalkozó megyei értekezlet jegyzőkönyve, 1956. július 4. 20 MNL – BKML – XXIII – 551.a. Az 1956. október 2-i tanácsülés jegyzőkönyve.
