Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2018 / 7-8. szám - Orgoványi István: Kecskemét, 1956

167

készítését megelőzően hoztak.

10 A számokat összesítve kiderül, hogy 1950 és

1953 közepe között Bács-Kiskun megyében bíróság elé állítottak 55 421 főt, és

közülük elítéltek 39 720 főt. Az ítéletek közül természetesen nem mindegyiket

hozták politikai bűncselekmény miatt, azonban szinte minden eljárásban szerepet játszott valamilyen ideológiai vagy politikai szempont. Ha más nem, akkor

a vádlott osztályszármazása volt ilyen tényező, egy osztályidegen ugyanis sokkal súlyosabb büntetésre számíthatott, mint egy munkás vagy szegényparaszti

származású vádlott.

11 A Bács-Kiskun Megyei Rendőrkapitányság is készített egy

kimutatást a kihágási büntetőbírói jogkörben kiszabott büntetésekről. 1951. január 1-je és 1953. május 1-je között 32 021 főre szabott ki valamilyen szabálysértés

miatt büntetést a rendőrség, közülük 20 558 fő dolgozott a mezőgazdaságban.

12

1956 februárjában N. Sz. Hruscsov az SZKP XX. Kongresszusán elmondott

beszédében részlegesen fellebbentette a fátylat a sztálinista terror időszakáról.

Magyarországon Rákosi Mátyás a szovjet mintát követve igyekezett az államvédelmi szervek felelősségét hangsúlyozni a hazai törvénytelenségek és koncepciós

perek megvalósításában, de 1956 márciusa és júniusa között kénytelen volt fokozatosan elismerni a saját irányító szerepét.

13 Az MDP Központi Vezetőség 1956.

július 18. és 21. között tartott ülésén felmentették Rákosi Mátyást az első titkári

tisztsége alól, és a politikai bizottságban betöltött tagsága is megszűnt. A helyére

Gerő Ernő került, Rákosi pedig a feleségével együtt még aznap a Szovjetunióba

repült különgéppel, ahonnan soha többet nem tért vissza.

14 A XX. kongresszus

határozatai hasonlítottak az 1953-as magyar reformpolitikára, ezért a kommunista reformértelmiség igazolva látta korábbi törekvéseit. A Lengyelországban

1956. június 28-án lezajlott poznani munkásfelkelés további bátorítást jelentett a

változásban reménykedők számára.

15

1956 közepén Budapesten jelentősen megélénkült a szellemi élet, felerősödtek a társadalomtudományi, politikai viták. Ilyen mértékű szellemi pezsgésről

a vidék esetében nem beszélhetünk, ám a helyi értelmiség is kísérletet tett arra,

hogy a nyíltabb párbeszéd számára fórumokat teremtsen. A budapesti pártellenzék és a diákmozgalmak őszi tevékenysége valószínűleg csekély hatással volt a

vidéki eseményekre. A pártellenzék vidéken gyenge volt, de a változások megindításában érdekelt értelmiség igyekezett tevékenységét elősegíteni. Ekkoriban

számos vitaestet, találkozót szerveztek, s bár a Petőfi Körhöz hasonló szervezet

10 MNL

–

BKML

–

XXXV

–

36. f. 2. cs. 202. ő.e. A megyei bíróság elnökének havi jelentései a bíróságok

tevékenységéről, 1951

–

1956.

11 MNL

–

BKML

–

XXXV

–

36. f. 2. cs. 202. ő.e. A megyei bíróság elnökének havi jelentései a bíróságok

tevékenységéről, 1951

–

1956. 16–11–146/1953. A Kecskeméti Megyei Bíróság elnökének jelentése a

BKM Pártbizottság adminisztratív osztályának. Kecskemét, 1953. június 29.

12 MNL

–

BKML

–

XXXV

–

36. f. 2. cs. 197. ő. e. A rendőrségi pártszervezetek munkájára vonatkozó

iratok, 1950

–

1956. 16

–

11

–

243/1953. Kimutatás az MDP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága részére.

Kecskemét, 1953. november 21.

13 Germuska Pál: A Magyar Népköztársaság karhatalmi intézkedéseinek terve, 1956. In:

Hadtörténelmi Közlemények, 125. évfolyam, 2012/1. szám. 269. o.

14 Romsics Ignác:

Magyarország története a XX. században

. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 382. o.

15 Romsics Ignác:

Magyarország története a XX. században

. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. 382. o.