Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Orgoványi István: Kecskemét, 1956
181 1956. december 2-án a megyei bíróság memorandumot adott ki, amelyben követelték a büntetőbíráskodás feletti ügyészi felügyelet és a népi ülnöki rendszer megszüntetését, a bírói függetlenség és pártatlanság megteremtését, vagyis a bíráknak ne kelljen a pártba belépniük. 46 1957. január közepétől vált rendszeressé az ítélkezés, de a büntetőbíráskodás megindulása után az ítélkezés ingadozó és bizonytalankodó volt, az ítéletekben enyhe liberális tendencia nyilvánult meg. Ezalatt azt kell érteni, hogy a tipikus vidéki forradalmi cselekményeket, a szovjet emlékművek ledöntését, a tanácsháza és a párthelyiségek elfoglalását, a helyi vezetők elleni fellépést a bíróság kezdetben magánlaksértésnek, vagyonrongálásnak és garázdaságnak minősítette. 1957 közepén a megyében öt bírót és hat hivatali dolgozót eltávolítottak, illetve áthelyeztek 47 , és az ügyészségnél is tisztogatást hajtottak végre, amelynek során két ügyészt és hat segédhivatali dolgozót távolítottak el. 48 Ezután a bíróságok gyakorlata lényegesen megszilárdult a minősítésben és a büntetések mértékében is, és 1957 közepétől megindult a tömeges bírósági megtorlás. A megyei levéltárban dr. Tóth Ágnes vezetésével folytatott ku ta tá sok 434 perre derítettek fényt, amelyeket a megtorlás során a megye la ko sai ellen indítottak. Ezek összesen mintegy ezer embert érintettek. Tizenkét ha lálos ítélet született, melyek közül nyolcat végre is hajtottak, négy ember el len távollétében hozták meg a legsúlyosabb ítéletet. 49 Öt életfogytiglani ítélet született, ebből kettő szin tén a vádlott távollétében. Ők a forradalom leverése után külföldre tá voz tak. A Kecskeméti Megyei Bíróság összesen öt halálos ítéletet hozott. Bobek Károlyt és dr. Szobonya Zoltánt dr. Lengyel Zol tán bíró, a bíróság alapszervezetének párttitkára ítélte halálra. 50 46 BKMÖL – XXV. 71. sz. n. irat. A Bács-Kiskun Megyei Ügyészség 1957. április 13-án tartott hivatali értekezlete jegyzőkönyve. Szabó Sándor megyei ügyész beszámolója. 47 BKMÖL – XXXII. 10. 1. f. 12. cs. 15. ő. e. 48 BKMÖL – XXV. 71. 1957. Ig. XX: 5/21. szám. 49 Orbán Éva: Üzenet a barikádról című könyvében még két kecskeméti kivégzettet em lít: Far kas Mihályt és Mány Erzsébetet. Valóban Kecskeméten végezték ki őket, de a gyu la vári forradalmi eseményekben vettek részt. Francia Kiss Mihály nem vett részt a for ra dalomban. Teljesen véletlenül bukkantak rá a hatóságok. Büntetését 1919–1920-ban el követett tetteiért kapta. Esete mégis kapcsolódik a megtorlás történetéhez, ugyan is sze mélyének propagandaértéke volt, melyet ki is használt a hatalom. 50 Tóth Ágnes: Vádlottak, vádak, ítéletek Bács-Kiskun megyében 1956 után. In: Forrás, 38. évf. 2006/10. szám. 57 – 65. o.
