Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Rigó Róbert: Tóth László politikai és közéleti szerepvállalásai
155 és embertelen lenne háborúval megtorolni a szarajevói merényletet .” 3 Bő három héttel később, július 29-én megjelent újabb cikkében revideálta álláspontját, és kifejtette, hogy a szerb elutasítás miatt nincs más út, mint a háború, a szerbeket le kell győzni. A Monarchia felkészült, hadserege lelkes. „ Gyönyörű ez a lelkesedés ” – írta. 4 Tóth Lászlót 1915-ben édesapjával és három testvérével együtt behívták katonának. Két éven át az orosz fronton szolgált zászlósként. 1916 júniusában megsebesült, a máramarosi kórházban ápolták, majd október 9-én hadnaggyá léptették elő. 5 1917-ben leszerelték, visszatért Kecskemétre, majd a hadkiegészítő parancsnokságon teljesített szolgálatot. 6 1917-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba (MSZDP). Ebben az évben ismét írt a Kecskeméti Lapok ba, a háború borzalmainak megtapasztalása után, a közhangulatot kifejezve, megállapította, hogy „jó lenne már csöndben, békében élni, fegyver helyett szerszámot szorítani, a foglyoknak hazajönni, a háborútól elfutni, elfelejtkezni…”. 7 Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását és az őszirózsás forradalmat követően 1918. október 31-én jelent meg Kecskeméten a nemzeti tanács előkészítő bizottságának röplapja a helyi népgyűlés összehívásáról, amelyet a nemzeti tanács helyi szervének megalapítására szerveztek. A november 7-én a városháza előtt zajló eseményen Tóth László volt a zárószónok. 8 Kijelentette, hogy „ végre ébredjünk fel, le kell rontani a társadalom régi rendjét ” . 9 Novemberben a nemzeti tanács propagandabizottságának tagja lett. 10 A Duna–Tisza közén a nemzeti tanácsok 1919 első hónapjaiban alakultak meg, tagjaik többsége szociáldemokrata volt, ők váltak a legbefolyásosabb politikai erővé. 11 A kecskeméti nemzeti tanácsot 1919. január 2-án alakították át, melybe 30 tagot delegált a szociáldemokrata párt és 30-at a polgári pártok. Tóth László lett a nemzeti tanács egyik jegyzője. 12 A kecskeméti szociáldemokrata párt nem a kommunisták elképzeléseit támogatta, a polgári demokratikus átalakulás mellett tette le a voksát. Tóth 1919. január 11-én a kecskeméti szociáldemokrata párt gyűlésén a „bolsevizmus tragédiáját” az emberek butaságával magyarázta, megállapította, hogy a kommunizmus gazdaságilag még nem hatékony és működőképes. 13 A Tanácsköztársaság kikiáltását követő napon, március 22-én, Kecskeméten 15 tagú direktóriumot állítottak fel, melynek Tóth László is tagja lett, majd néhány nappal később, a rendeletnek megfelelően, a tagok számát háromra csökkentették, Tóth Lászlót az irodalmi és művészeti ügyek direktóriumi meg3 Rigó 2015a, 282. 4 Rigó 2015a, 286. 5 Heltai 2000, 16. 6 Orosz 1968, 285. 7 Kecskeméti Lapok, 1917. június 3. 8 Romsics 1976, 161–162. 9 Heltai 2000, 17. 10 Romsics 1976, 168–169. 11 Romsics 1976, 62–67. 12 Romsics 1976, 251–252. 13 Romsics 1976, 264–265.
