Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Sági Norberta: Új falvak születése Kecskemét határában
148 dása szerint téli törlesztőrészletre elegendő volt két kacsát hizlalni, nyáron pedig például két garaboly 49 meggy árából ki lehetett fizetni a részletet. 50 1902 szeptemberében a városi tanács tárgyalás alá vette az újonnan létesült munkástelepek, munkásházcsoportok elnevezését. Tekintve a város akkori polgármesterének, Kada Eleknek tevékenységét, s hogy ez a munkásházcsoport az ő kezdeményezésére jött létre, valamint hogy a munkások már egyébként is az ő nevéről kezdték elnevezni, az 51 házból álló ballószögi munkástelepet Kadafalvának keresztelték. A vágójárási munkásházakat pedig, mivel azon a tájon épültek, ahol az egykori Hetényegyháza nevű község állt, a mellette épült új pusztai iskolával együtt a régi, s a városra nézve történelmi jelentőségű helynév felújításával, Hetényegyházának nevezték el. 51 Klábertelep Klábertelep Kecskemét Lajosmizséhez közel eső, északnyugati oldalán, Méntelek elnevezésű pusztáján létesült, nevét a birtok tulajdonosáról, Kláber Mór soproni kereskedőről kapta. 52 A telep Helvéciához hasonlóan magánkezdeményezésből jött létre, célja a szőlőgazdaság munkásigényének biztosítása volt. Kláber Mór 1898-ban 1000 hold, néhol 4-5 méter magas buckájú futóhomokot vásárolt a várostól, melyből még abban az évben mintegy 250 holdat eladott. A megmaradt birtokot szőlővel akarta betelepíteni, melyre állami kölcsönt igényelt. Mivel a kölcsön folyósításának feltétele volt a telepítés állami irányítása és ellenőrzése, a telepítési munkálatokra a Földművelésügyi Minisztérium kirendelte Rácz Sándor miniszteri tanácsost. Az 1898 augusztusában kezdődő planírozási munkákra 1000 Csongrád megyei kubikust szerződtettek. A munkába környékbeli, ménteleki és lajosmizsei munkások is bekapcsolódtak, de ők a későbbiekben kimondottan csak a rigolírozást és a szőlőtelepítést végezték. 1901-re már 270 hold szőlőt telepítettek karós támaszrendszerrel. Ezt követően lassabb ütemben haladt a telepítés, mivel a meglevő szőlők is adtak már munkát. 53 Az egykori intéző, Weiner Fülöp feljegyzései 54 szerint a gazdaság az első 49 A garaboly / garabó / piacos garabó hosszúkás alapú, alacsony falú, egy füles kosár volt, melybe 10-15 kg meggy fért. ( Sgy. ) Vö: ÚMTSZ 2: 603. 50 A telepesek életkörülményeiről bővebben lásd: Sági Norberta 2007. 51 MNL BKML IV. 1908/b, I. 4875/1902 (17981/1902) A városi tanács 201/1901 kgy. sz. határozata. 52 Kláber Mór vagyonos posztókereskedő volt, aki a filoxéra európai pusztításának idején Párizsban (is) járt, és az ottani nagy borhiány láttán borkereskedésbe kezdett. Öt fiával külföldön bort vásároltatott fel- és azt Franciaországba szállította. 4-5 év után már évi 1 millió hl bort szállított Franciaországból. MMgMA IV. 178: 6. 53 A birtok művelési ágankénti megoszlása az I. világháború idején a következő volt: 440 kh termőszőlő, 10 kh gyümölcsös, 10 kh szőlőiskola–faiskola, 120 kh szántó, 40 kh erdő, 40 kh utak, 13 kh 750 négyszögöl majorok, házak, összesen: 723 kh 750 négyszögöl. Legelő nem volt, az alkalmazottak tehenei az erdőben, utak szélén legeltek. A gyümölcsfák a szőlőtáblák körül, háromsoronként voltak ültetve szélfogóként. A szántóba beleértendő az alkalmazottak illetményföldje is. MMgMA IV. 178: 2, 4. 54 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattárában kéziratban (gépelt) található meg MMgMA IV. 178. leltári szám alatt.
