Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Péterné Fehér Mária: „Üdvözlégy Császárunk!” (Ferenc József két látogatása Kecskeméten)
134 Már a látogatás napján br. Augusz Antal által beharangozott hír óriási lelkesedést váltott ki a város vezetőiből és a lakosságból. Az írásban megerősített rendelkezés, a bizonyosság fokozta ezt az örömöt. Feliratban köszönték meg a császár kegyét, és mindazok közreműködését, akik segítséget nyújtottak a város helyzetének javításán. (Albrecht főhercegnek, br. Augusz Antal helytartósági alelnöknek és Rózsahegyi István megyefőnöknek.) Hogy valóban szabad királyi városi címet kapott-e Kecskemét ekkor? Magyarország korabeli joggyakorlata szempontjából azt mondhatjuk – nem. A szabad királyi városok (latinul: liberae regiae civitates, civitates) kialakulása a 11–12. században kezdődött. A király földesúri joghatósága alá tartozó, nagyobb gazdasági és igazgatási jelentőségre szert tett falvak ettől az időszaktól kezdve kaptak kiváltságokat, amelyek a 13–14. sz. fordulóján szabad és királyi várossá fejlődésükhöz vezetett. Csak a királynak voltak alárendelve. A szabad királyi városi jog igen fontos eleme volt az önkormányzat. Lakosaiknak, illetve a beköltözőknek polgárjogot adhattak, területükön földesúri jogokat élveztek (kisebb királyi haszonvételek: hús- és italmérési, malomtartási, vámszedési jog). Jelentős kiváltságuk volt a vásártartás joga. Polgárai szabadon végrendelkezhettek. Saját áruik után rév-, vám- és harmincadvámmentesek voltak. Pénzadójukat (taxa, cenzus) a királynak évente egy összegben fizették, ebbe olvadt a hadiadó is. Az adóterheket ingatlanuk után a városi tanács rótta ki az egyes polgárokra, és az is szedte be. Az 1445:1. tc. értelmében a rendi országgyűlésre követküldési joguk is volt. A polgárok viselték a városi önkormányzat terheit is. Az 1687:17. tc.-kel törvénybe iktatták, hogy a rendi országgyűlés nélkül szabad királyi városi rang nem adományozható. A 18. sz. végén a nemesség elérte, hogy az országgyűlésben az összes szabad királyi város szavazatát egynek vegyék. 85 Ahhoz, hogy valamely földesúri hatalom alatt álló ún. mezőváros elérhesse az országrendiséget (a szabad királyi városi rangot): 1.) meg kellett váltania magát bizonyos pénzösszeggel a földesúri joghatóság alól; 2.) a királytól újabb jelentős pénzösszegért meg kellett szerezni a szabad királyi rangot biztosító privilégiumlevelet; 3.) végül ki kellett eszközölnie az országgyűléstől, hogy a karok és rendek a várost a szabad királyi városok közé becikkelyezzék. 86 Kecskemét 1439-től földesúri hatalom alatt állott, földesurai között azonban terület szerint felosztva nem volt, azoknak más szolgálattal nem tartozott, csak évenként bizonyos meghatározott összegű cenzust fizetett. A város polgárai közül maga választotta tanácsát és tisztségviselőit. Polgári ügyekben elsőfokú bíróságot gyakorolt. A 18. sz. végén évente már öt országos vásár tartásának jogával bírt Kecskemét. Lakosi jogot adományozott, polgárai szabadon végrendelkezhettek. Földesurainak az adót évente egy összegben fizette, amit a tanács vetett ki és szedett be a város lakosaitól. 1834-re a földesúri cenzus majdnem 85 Magyar történelmi fogalomtár . (Szerk.: Bán Péter) Budapest, 1989. 159–160. old. 86 Magyar állam- és jogtörténet . (Szerk.: Csizmadia Andor) Budapest, 1978. 195. old.
