Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Péterné Fehér Mária: „Üdvözlégy Császárunk!” (Ferenc József két látogatása Kecskeméten)
122 rendezés előtt benyújtott folyamodványát, amelyben Kecskemétnek a nagyobb, illetve szabad királyi városok közé való besorolását kérték. Felkeresték Krausz igazságügyi minisztert, br. Alexander Bach belügyminisztert is. (Utóbbi megígérte pártfogását.) Jártak br. Kempen rendőrminiszternél, sőt kihallgatást kértek Ferenc Józsefnél is. Karl Grünne azonban kijelentette, hogy a császár semminemű magánügyekben kihallgatást nem fogad el. A kabinetirodában kellett hagyni a folyamodványt. Hazafelé Augusz Antal főispánnál tisztelegtek, aki a megyei hivatalok szervezésével kapcsolatban elmondta, hogy Nagykőrös 100.000 pengőforintos ajánlatot tett felsőbb hivatalok elhelyezésére, s ha Kecskemét nem tesz hasonlót, az ottani hivatalokat elveszítheti. Persze, hogy sietett Kecskemét mindent megtenni, hogy megyeszékhely maradhasson. Jókora pénzügyi nehézségekkel küzdött a város ekkor is. Gondot jelentett a földesúri hatalom alóli megváltakozásból (1834) fennmaradt 110.000 forint fizetési kötelezettség teljesítése. Coburg hercegtől bérelte Kecskemét a 11.654 hold területű Szentlőrinc pusztát, melyet a város lakóinak osztottak tovább alhaszonbérbe, s mely így a város jelentős gazdálkodó rétegének jelentett megélhetést. A herceg a bérleti díjat megemelte, a város hiába tiltakozott. Folyamatban volt a Cegléd–Kiskunfélegyháza–Szeged vasútvonal építésével Kecskemét területéből elfoglalt földek tulajdonosainak kártalanítása, amit Kecskemét magára vállalt. (Az elfoglalt terület után járó kártérítés összege 31.556 forintra rúgott.) Az 1854. június 26-án kelt császári nyílt parancs „általános és önkéntes” állami kölcsön jegyzését rendelte el a birodalmi szükségletek fedezésére. Ötéves futamidőre 5%-os kamatra kellett jegyezni államkölcsönt. Kecskemétnek 343.910 forintot írtak elő, ebből 100.000 forintot a városi pénztár állt, a többit a birtokosokra terhelték. 1855 végére 183.283 forint tartozási kötelezettséget halmozott fel Kecskemét. Tartozásai egy részét bevételeiből, más részét kölcsön felvételével igyekezett rendezni a város. Kecskemétnek, legalábbis a város vezető rétegének az uralkodóhoz fűződő lojalitása azonban töretlen volt. Ezt igyekeztek tettekben is kifejezésre juttatni. Minden évben a városi tisztikar tagjai istentiszteleten emlékeztek meg a császár név- és születésnapjáról. 1853 februárjában a Ferenc József ellen elkövetett merénylet sikertelensége miatti öröme kifejezésére Kecskemét 20 fős küldöttséget indított Bécsbe, Hajagos Illés vezetésével. (A küldöttség tagjai között volt Szeless János, Ferenczy Gergely, Ferenczy László, Ferenczy Jakab, balásfalvi Kiss Miklós, Sárközy István.) Március 4-én értek Bécsbe, 5-én járultak a császár elé, több más város küldötteivel. Ferenc József magyarul köszönte meg a jókívánságokat, és figyelmével tüntette ki a kecskemétieket. 1854. április 24-e, Ferenc József és Wittelsbach Erzsébet házasságra lépése alkalmából „örömnyilatkozatot” küldött Bécsbe Kecskemét város elöljárósága. A városi polgári kórház átalakított (200-220 főt befogadó) épületét erre az alkalomra adták át, és folyamodtak, hogy a kórház felvehesse Ferenc József nevét. A császár is kegyet gyakorolt ez alkalomból, országos viszonylatban amnesztiát rendelt el a fogvatartottak részére. A császári frigy ünnepe tiszteletére a Kecskeméten állomásozó császári katonaság között fejenként 1 font húst és 1 ice bort osztottak ki a város költségére. (A Kecskeméten tartózkodó és beszállásolt
