Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Novák László Ferenc: Kecskemét, a Három Város gyöngyszeme
95 pedig egy evangélikus, „Lutheran Praedik[átornak] ” 30 dénárt, hasonló okból kifolyólag. 60 Az évtizedes történeti kutatásaim során mindegyre szélesedett Kecskemét és a vele rokon másik két város ismeretanyaga, komoly tudományos eredményeket mutathattam fel. Ebben a vonatkozásban első jelentős eredményt a mezővárosi népművészet kutatásában értem el. A XVII–XIX. századi történeti forrásokkal és a múzeumok páratlan értékű tárgyaival, kincseivel együtt plasztikus képet rajzolhattam a mezővárosi népművészeti kultúráról, Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd népének tárgyalkotó, díszítő tevékenységéről, az egyének által alkotott, az individuális és a mesterségek által teremtett népművészetről. E munkának kiemelkedő eredménye az is, hogy a zártabb néprajzi tájak, vidékek tradicionális díszítőművészete, tárgyai mellett a fejlettebb gazdasági körülmények közé emelkedett nagy alföldi mezővárosok népének is értékes népművészeti alkotásait fedezte fel és mutatta be. 61 Tulajdonképpen a Három Város kutatásának kiemelt része Kecskemét mezőváros, amely Nagykőrössel és Cegléddel együtt az alföldi településfejlődés – településrendszer gazdasági, társadalmi meghatározottsága által – karakteres, mintaértékű példája. 62 A településnéprajzi viszonyok kutatása során különös érdeklődéssel fordultam a mezővárosi építészet irányába. Bejárva a Három Várost a hetvenes-nyolcvanas években, meggyőződhettem, hogy kopottsága ellenére is Kecskemét kiemelkedően mutatta még virágkorát, a városképet meghatározó sajátos építészeti arculatát. Hatalmas munkával sikerült a levéltárban felkutatni a XIX. század vége, a XX. század első évtizedeinek építőtevékenységét dokumentáló iratokat, tervrajzokat, amelyekből a város képét meghatározó nagyszabású, stílusos középítkezések mellett a lakosságnak – ugyancsak rangos, mutatós, a kor építészeti hatását is magán hordozó – építkezési kultúrája is megismerhetővé vált. 63 Tulajdonképpen a mezővárosi építészet lényegének megfogalmazása során jutottam arra a meggyőződésre, hogy az építészetet csak egységesen lehet kezelni: nem lehet csupán stílusos építkezésről beszélni, amikor meghatározó tényező a hagyományos, „népi” építkezés is. A gyönyörű szakrális és más középületek, emeletes házak mellett a különböző építészeti stílusokat őrző építmények – elsődlegesen is lakóházak – társaságában előkelő hely illeti meg a népi építészetet is, amely a maga egyszerűségében, de a stílusos „építőművészet” hatását is magán 60 MNL PML NkV SZK 1721/22. 55. pag. 61 Novák László, 1982a. 62 A kutatásaimat összegeztem „Mezővárosi fejlődés az Alföldön. A Három Város” címmel, amelyet disszertációként nyújtottam be az „MTA kandidátusa” (CSc) tudományos fokozat megszerzésére, ugyanakkor publikációjára is sor került. Novák László, 1986. 63 A levéltárban kutatómunkámat messzemenően támogatták, segítették, dr. Iványosi-Szabó Tibor igazgató úr és kedves munkatársai (iratcsomók százait kellett átbúvárkodnom). Szükséges arra utalni, hogy az 1980-as években még kevés korszerű másológép volt, de magam sem rendelkezhettem korszerűnek mondható – a mostanra mindenki számára „természetes”, széles körben használt – digitális fényképezőgéppel. Számos fontos sérült tervrajzot sikerült átmásolnom pauszra, ezáltal tudományosan publikálnom, a további kutatások számára is alkalmassá tennem.
