Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Novák László Ferenc: Kecskemét, a Három Város gyöngyszeme
82 jegyzőkönyvek, iratok, peres jegyzőkönyvek és iratok, hagyatéki, közigazgatási iratok, inventáriumok, adókönyvek stb). 7 A református és római katolikus egyházak anyakönyveinek kutatása is módomban állott. Elsődlegesen a keresztelési és halálozási anyakönyvek felé irányult az érdeklődésem. Ez utóbbi vizsgálata során a rettenetes 1739. évi pestisjárványra, de a későbbi járványos megbetegedésekről, halált okozó betegségekről is ismereteket szerezhettem. 8 A helyi történeti kútfők mellett a Magyar Országos Levéltár anyagában kutathattam az úrbéri összeírásokat, amelyekből a települési viszonyokat is megismerhettem, közelebbről Kecskemétet. 9 A második világháború idején súlyos pusztítást szenvedett a kecskeméti levéltár a múzeum gyűjteményével együtt. 10 A XVI–XVIII. századi jegyzőkönyvek, más dokumentumok elpusztultak a város Szikrába menekített házában, ahol éppen a háború pusztításától szándékozták megóvni azokat. A szorgalmas levéltáros, Balla János másolati jegyzőkönyveket készített a XIX. században a tanácsi jegyzőkönyvekről – ezeket nem „menekítették el”, így megmaradhattak –, s neki köszönhetően, szerencsés módon kutatható a város XVIII. századi históriája. A város múzeumának igazgatója, kiváló művelődéstörténész Szabó Kálmán is alapos gyűjtőmunkát végzett a levéltárban, így sok értékes néprajzi adat maradt fenn a későbbi kutatás számára. 11 Kecskemét kiváló történésze, Hornyik János pozitivista szemléletű, eredeti dokumentumokat közlő forrásmunkái, könyvei nélkül a várostörténet megismerése, kutatása komoly nehézségekbe ütközne. 12 A kecskeméti kutatásaim is igazolták azt a törekvésemet, hogy a másik két város, Nagykőrös és Cegléd történetének ismeretében a „Három Város” fogalom megalapozott, mély tartalommal rendelkezik. A korai történeti kutatások fényt derítettek a „Három Város bírósága” létezésére és működésére. 13 Ennek történeti valósága szükségessé teszi, hogy megvizsgáljuk, milyen földrajzi környezetben, hogyan alakulhatott ki egymás közelségében három jelentős nagyságú, népes település, mezőváros. A „Három Város” fogalma visszanyúlik a XIV. századig. Nagy Lajos királyunk – éppen 650 évvel ezelőtt, 1368-ban iktatta Cegléd birtokába a Clarissa apácarendet, s ebből az alkalomból határjárást rendelt el. Az oklevél említést tesz arról a tölgyerdőről, amely Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét határán húzódott 7 Lásd Novák László, 1987. 8 Novák László, 1982b; Novák László, 1982c. 9 Eddig csupán az 1950-ben kialakított csonka Pest megye anyaga volt ismeretes, Wellmann Imre kutatásaiból kimaradtak a Bács-Kiskun megyéhez csatolt részek. Welmann Imre, 1968; Szükségesnek tartottam, hogy a történeti Pest-Pilis-Solt vármegye kutatását végezzem. Novák László, 1979; Novák László Ferenc, 2004; Novák László Ferenc, 2005. 10 Dr. Balanyi Béla, „Béla bácsi” elmondása szerint bombatalálat érte az épületet, és megsemmisült az értékes, pótolhatatlan levéltári és múzeumi anyag. 11 A dokumentumgyűjteményt Szabó Kálmán Hagyaték megjelöléssel tartja nyilván és őrzi a Katona József Múzeum. 12 Hornyik János, 1860; Hornyik János, 1862; Hornyik János, 1927. 13 Benkó Imre, 1930.
