Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2018 / 7-8. szám - Iványosi-Szabó Tibor: Hetedfél évszázad
19 Iványosi-Szabó Tibor Hetedfél évszázad Lélekben felkészültem arra, hogy lezárom kutatómunkámat, és nem készítek több tanulmányt. Az elmúlt évben már – „solutus omni fenore” – ennek megfelelően formáltam át céljaimat, rendeztem be napjaimat. A Forrás kezdeményezése nyomán ezen mégis változtatnom kellett. A hasonló évfordulók kihívásait, a hasonló felkéréseket vállalni kell . Az elszánásnak érthetően további okai is vannak. Kezdem talán a leginkább személyes jellegűvel. Kecskeméthez ugyanis nemcsak az köt, hogy itt születtem, és egyetemi éveimtől eltekintve itt élek, hanem az is, hogy eleim immár négyszáz év óta itt keresték boldogulásukat. Iványosi Jakab – akkor már tősgyökeres és számottevő adót fizető gazda – neve megtalálható nemcsak a város ránk maradt legrégebbi (1662. évi) adókönyvében, hanem a különféle nyilvántartások bizonyságai szerint társaira háruló terhekből a következő negyedszázadban is bőségesen kivette részét, és végül a város szolgálatában lelte halálát. Dédapám pedig 1848-ban kecskeméti nemzetőrként a szabadságharc katonája lett. A város múltjához való mélyebb kötődésemet mégis az alapozta meg, hogy egyetemista koromban kutatni kezdtem a szabadságharc alatti történelmét, majd alkalmam nyílt arra, hogy a nyári szünetben a levéltárban dolgozzak. Így már ekkor megismerhettem ritka gazdag kora újkori anyagát. Az akkor szerzett tájékozódási pontok, az akkor létesült személyes kapcsolatok késztettek azután arra, hogy közel két évtizedes tanári-szakfelügyelői munkámat feladva a megyei levéltár igazgatását elvállaljam. Immár négy és fél évtizede, hogy a Homokhátság, megyénk és Kecskemét írott emlékeinek gondozásán, gyarapításán túlmenően annak múltjával is elmélyülten foglalkozhatok. A viszonylag széles körű kutatásaim középpontjában mindvégig a „hírös város” állt. A rendi-feudális társadalom korában keletkezett források feltárása és az ezek alapján készült tanulmányaim során felfigyeltem reformkori gazdaság ában és társadalm á ban kitapintható erőteljes változásokra, amelyeknek az elemzése a kandidátusi fokozat megszerzését eredményezte. Ezt követően Kecskemét monográfiájának a tervezésekor a szerkesztő az 1686 és 18 49 közötti bő másfél évszázad eseményeinek a feltárását és bemutatását adta feladatul. Elkészítés ének szakmai elismeréseként kaptam meg a „MTA doktora” tudományos fokozatot, majd a monográfia megjelenése után v áratlan megtiszteltetésként beválasztottak a város díszpolgárai közé.
