Forrás, 2018 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2018 / 7-8. szám - Gyáni Gábor: Helytörténet és országtörténet: kapcsolatuk alakulása

17

ez a törekvés ma már több puszta elvi lehetőségnél: ténylegesen létező, ha nem

is különösebben elterjedt történetírói gyakorlatnak számít. Bizonyságul szolgálhat erre nézve az itt következő rövid szemle, amely a teljesség igénye nélkül ad

számot az új helyi történet fogalmát többé-kevésbé kimerítő hazai történetírói

erőfeszítésekről.

A struktúra- és társadalomtörténeti helytörténetírás eleinte a Cambridge

Group igényeihez (fogalmi apparátusához) igazított történeti demográfiai mélyfurásokban nyilvánult meg hazánkban is, amelyek elsősorban a prestatisztikus

kori falvakat tüntették ki figyelmükkel.

49 A struktúratörténet jegyében folyó

városkutatás már eddig is számos figyelemre méltó monográfiát eredményezett,

50 és könnyen társítható hozzájuk a történeti-antropológiai és a mikrotörténe-

ti alapokon művelt városi és falusi helyi történet is.

51 A helyi történet itt vázolt

új paradigmája ihlette a francia régiótörténetre emlékeztető, bár nem közvetlenül

általa inspirált magyar régiótörténet-írást is, amely Mályusz idővel elhalt ez

irányú kezdeményezését kelti életre.

52 Nem csupán egyéni történetírói érdeklő49 Andorka Rudolf:

Gyermek, család, történelem. Történeti demográfiai tanulmányok. Andorka Rudolf

Társadalomtudományi Társaság, Bp., 2001; Faragó Tamás: i. m. 151–295.; Uő:

Nemek, nemzedékek, rokonság, család

. In: Paládi-Kovács Attila, főszerk.: i. m. 393–483.; Uő:

A múlt és a számok. Pest-Buda és

környéke népessége és társadalma a 18–20. században. BFL, Bp., 2008.

50 Vörös Károly:

Budapest

legnagyobb

adófizetői

1873–1917

. Akadémiai, Bp., 1979; Tóth Zoltán:

Szekszárd társadalma a századfordulón. Történelmi rétegződés és társadalmi átrétegződés a polgári

átalakulásban. Akadémiai, Bp., 1989; Tímár Lajos:

Vidéki

városlakók

. Debrecen társadalma 1920–1944.

Magvető, Bp., 1993; Szakál Gyula:

Vállalkozó

győri

polgárok

1870–1940

között. Sikeres történeti

modellváltás. L’Harmattan, Bp., 2002; Bácskai Vera:

Városok

és

polgárok

Magyarországon

I–II. BFL, Bp.,

2007; Takács Tibor:

Döntéshozók

. Városi elit és városi önkormányzat Nyíregyházán a 20. század első

felében. L’Harmattan, Bp., 2008; Rigó Róbert:

Elitváltások évtizede Kecskeméten (1938–1948)

. ÁBTL –

Kronosz, Bp., – Pécs, 2014; Szilágyi Zsolt:

Föld és hatalom

. Mezővárosi elit Kecskeméten 1920–1939.

L’Harmattan, Bp., 2017.

51 Bácskai Vera:

A

vállalkozók

előfutárai

. Nagykereskedők a reformkori Pesten. Magvető, Bp., 1989;

Gyáni Gábor:

Hétköznapi Budapest. Nagyvárosi élet a századfordulón. Városháza, Bp., 1995; Uő:

Az utca és a szalon

. A társadalmi térhasználat Budapesten (1870–1940). Új Mandátum, Bp., 1998; Horváth

Sándor: A kapu és a határ: mindennapi Sztálinváros. MTA TTI, Bp., 2004; Benda Gyula:

Zsellérből

polgár

. Társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban. Keszthely társadalma, 1740–1849. Osiris, Bp.,

2008; Tóth Árpád:

Polgári stratégiák. Életutak, családi sorsok és társadalmi viszonyok Pozsonyban 1780

és 1848 között. Kalligram, Pozsony, 2009; Kövér György:

A tiszaeszlári dráma

. Társadalomtörténeti

látószögek. Osiris, Bp., 2011. 15–330.; Szívós Erika:

Az öröklött város

. Városi tér, kultúra és emlékezet

a 19–21 században. Történeti tanulmányok. BFL, Bp., 2014.

52 Romsics Ignác:

A Duna–Tisza köze hatalmi-politikai viszonyai 1918–19-ben

. Akadémiai, Bp., 1982;

Für Lajos:

Kertes tanyák a futóhomokon

. (Tájtörténeti tanulmány). Akadémiai, Bp., 1983; Glósz József:

Tolna

megye

középbirtokos

nemességének

anyagi

viszonyai

a

19.

század

első

felében. Wosinszky Mór

Megyei Múzeum, Szekszárd, 1991; Csíki Tamás:

Városi

zsidóság

Északkelet-

és

Kelet-Magyarországon.

(A miskolci, a kassai, a nagyváradi, a szatmárnémeti és a sátoraljaújhelyi zsidóság gazdaság- és

társadalomtörténetének összehasonlító vizsgálata 1848–1944). Osiris, Bp., 1999; Hudi József:

Könyv és társadalom. Könyvkultúra és művelődés a XVIII-XIX. századi Veszprém megyében. OSZK – Gondolat,

Bp., 2009; Nagy Mariann: A magyar mezőgazdaság regionális szerkezete a 20. század elején. Gondolat,

Bp., 2003; Gaál Zsuzsanna:

A dzsentri születése

. A Tolna megyei reformkori középbirtokos nemesség

átalakulása a neoabszolutizmus és a dualizmus korában. Szekszárd, 2009; Pozsgai Péter:

Családok és háztartások

. Tolna megye társadalma a 19. század közepén. PhD-értekezés, 2010; Horváth Gergely

Krisztián:

Bécs vonzásában

. Az agrárpiacosodás feltételrendszere Moson vármegyében a 19. század

első felében. Balassi, Bp., 2013; Szilágyi Adrienn:

Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti